Precziós gazdálkodás - Innováció és tudomány a termelésben - 2017. 12. 27.
Innováció és agrárkutatás

A precíziós, helyspecifikus mezőgazdaság elsődleges célja a térben és időben megfelelő művelés megvalósítása, ennél fogva a helyzetmeghatározás pontossága elsődleges feladat.


A szántóföldi termelésben a folyamatok több mint 90 %-a helyhez kötötten történik. Így a helyzetmeghatározó rendszer használata jó módszer arra, hogy a megszerzett információt helyhez (földrajzi koordinátákhoz) is köthessük, adott esetben elemezhessük és az eredmények alapján beavatkozzunk. A precíziós termelési technológia fő alkotóelemei a szántóföldi termesztési technológiák, a mezőgazdasági gépek és az azokon elhelyezett automatikák, a különböző szoftverek és egyéb információs rendszerek, valamint a termesztési modellek és a tápanyag-utánpótlási szakértői rendszerek. A rendszer működésének alapja tehát az információszerzés: a mérés és az adatgyűjtés. A továbbiakban - a teljesség igénye nélkül - azokat a felhasználási lehetőségeket mutatjuk be, amelyek a legelterjedtebbek, illetve már a külföldi és hazai napi gyakorlatban is működnek. A hozammérők a precíziós termelés eszközrendszerében a legnagyobb múltra visszatekintő és a legjobban kidolgozott eszközöknek tekinthetők. Működési elvük szerint térfogat- vagy tömegárammérők lehetnek. Ezen mérőrendszerek alkalmazásával a hozam általában 2 %-on belüli pontossággal meghatározható, de az igazi előnye az, hogy a végeredménye egy digitális hozamtérkép, amely a táblán belüli hozamváltozást mutatja meg. Több év adatai alapján a tábláról készített hozamtérképek összehasonlításával el lehet különíteni a tábla kisebb vagy nagyobb hozamot mutató foltjait.

A talajvizsgálatok elsősorban a tápanyag-vizsgálatot jelentik, de lehetőség van arra is, hogy penetrométerrel (ellenállás-mérő) a talaj tömörödöttségi állapotát is feltérképezzük. A talajtápanyag-vizsgálatok elsődleges célja az, hogy képet kapjunk az adott táblán belül a tápanyag-eloszlásról. Ez a vizsgálat három jól elkülöníthető fázisra osztható:


- mintavétel (földrajzi koordinátákhoz rendelten),
- a minta előkészítése a tápanyagtartalom meghatározásához,
- tápanyagtartalom meghatározása (laboratóriumban).
A mintavétel a GPS vevővel ellátott talajmintavevő készülékkel történik. A talajminták laboratóriumban történt elemzése után megrajzolhatjuk az egyes összetevőkre vonatkozó ellátottsági térképeket.

A hagyományos művelés során a szántóföldön az egyik legnehezebb feladat a gépkezelők számára, hogy a munka megkezdésénél egyenes - vagy a tábla kontúrjának megfelelő görbe - nyomvonalat fektessen le, valamint az, hogy megfelelő távolságra csatlakoztassa a művelési sávokat. A műholdas navigáción alapuló, kormányzást segítő és automatikus kormányzó rendszerek alkalmazása lehetővé teszi a szántóföldön a gépek nagy pontosságú mozgását.

 Ezek a rendszerek már alkalmasak az automatikus kormányberendezések működtetésére is. A rendszer alkalmazásának   előnye permetezőgépek esetén elsősorban az átfedések és a túlvegyszerezés miatti növénykár elkerülésében jelentkezik,   ami így közvetlenül csökkenti a növényvédelem költségeit. Vetésnél a már bevetett terület felülvetésének megelőzése   jelentősen csökkent(het)i a vetési költségeket. Ehhez nem szükséges módosítani a munkavégzés megszokott rendjét:   először a táblaszéleket (fordulók), majd a parcella belső részét kell elvetni.
 Rövid írásunkban érintett témákról részleteket, Dr. Kovács Zoltán és Lajtos István szakértőink tollából Nyomvonalkövetés olvashatnak.

 

Agrometeorológiai előrejelzés
2018. november 16. - november 22. közötti időszakra
RÉSZLETEK