KÉRDEZZEN SZAKÉRTŐNKTŐL!

Tanácsra van szüksége? Szakértőink várják a kérdéseket, felvetéseket, problémákat, melyekre lehetőség szerint gyors és szakszerű választ, megoldási javaslatot adnak majd.

VÁLASZOK
SZŰRÉS

ÖSSZES TÉMAKÖR

Az olvasói kérdés tárgyára vonatkozóan irányadó jogszabály a 2013. évi CXXII. Törvény (Földforgalmi törvény), amelynek kiegészítését a 2013. évi CCXII. Törvény adja. A földbérleti jogosultság alapját a hatósági jóváhagyással elfogadott földbérleti szerződés jelenti, amellyel kapcsolatban a tájékoztatás szerint pontatlanságok történtek. Lényeges, hogy a bérleti jogviszony ténylegesen megvalósult-e és annak tartalmát befolyásolják-e azok a pontatlanságok, amelyeket az olvasó jelölt. Ha ez fennállna, a felelősség a szerződő feleket terhelné. Amennyiben a pontatlanságok az ügylet valódiságát és megtörténtét nem befolyásolják, úgy felelősségi teher sincs. Természetesen célszerű lenne a jelenleg érvényes szerződés tartalmához kapcsolódó pontosítások végrehajtása közös megegyezéssel és a hatóság megkeresésével. Feltételezve, hogy a tulajdonos élne a termőföld elajándékozási jogával, akkor természetesen változna a bérbeadó személye, aki jogosult lenne eldönteni, hogy kívánja-e a termőföldet a továbbiakban is bérbe adni és milyen feltételekkel. Ez esetben új szerződést kell kötni, amelyben minden tartalmi adat teljességét és valódiságát célszerű ügyvédi vagy közjegyzői hitelesítéssel megerősíteni. A bérleti szerződés keretében a haszonbér nagyságát többféle módon is meg lehet állapítani. Leggyakoribb meghatározás a búza kg/Aranykorona, ilyenkor a haszonbérbeadó választhat, hogy az éves bért terményben, vagy pedig a búza árát az augusztusi tőzsdei áron átszámítva készpénzben kéri. De nem ritka a forint/Aranykorona, a forint/Hektár, illetve a mindenkori területalapú támogatás nagyságához kötött bérleti díj – ajánlat sem. A felek e mellett közös megegyezéssel további kondíciókban is megállapodhatnak. Általános gyakorlat a piaci értékviszonyokhoz való igazodás, azonban a felek joga a szerződés szerinti díj konkrét meghatározása. Az olvasó által felvetett tárgyban célszerű a termőföld esetleges tulajdonjoga átruházás mérlegelése; azt követően az újólag kötött földbérleti szerződés feltételeinek pontosítása és jogszerűségének biztosítása. Nem utolsó szempont a tárgyhoz tartozó magyar törvényhozás 2016. évi változásainak követése, amellyel kapcsolatban jelenleg a jogszabályi tervezet tartalmát illetően a Magyar kormány és az Európai Unió között véleménykülönbségek vannak.
Csizmadi György
mezőgazdasági szaktanácsadó
A mezőgazdasági őstermelői tevékenység folytatásának jogi szabályait az 1995. évi CXV. Törvény 6. sz. melléklete tartalmazza, a jelenleg hatályos előírásokkal. A törvény lényege, hogy az őstermelői tevékenység keretében csak a saját gazdaságban termelt árúk forgalmazhatók, a hivatkozott mellékletben felsorolt feltételek szerint. A jogszabályi melléklet c.) pontjában utalás van arra is, hogy ha magánszemély őstermelő a saját termelői borkimérésében nem a saját őstermelői tevékenységében előállított bármely más terméket is értékesít és/vagy szolgáltatást is nyújt,és annak érvényes vállalkozói pozíciója van, akkor az őstermelői és más bevételeit, illetőleg azok megszerzése érdekében felmerült költségeit külön-külön kell nyilvántartania azzal, hogy ha valamely költség többféle értékesítéssel is összefügg, akkor azt – ha e Törvény másként nem rendelkezik – a bevételek arányában kell megosztani. A jogszabály a mezőgazdasági őstermelői tevékenységi kör termékeit is részletezi.Az olvasói kérdésből nem állapítható meg, hogy az esetleges „őstermelői bolt” nyitás milyen termékek forgalmazására irányulna. Amennyiben az őstermelői tevékenység keretében előállított saját árúkat kívánja forgalmazni, annak lehetőségét és nagyságrendjét az előbbiekben jelölt törvényi szabályozás foglalja össze. Az esetben, ha az őstermelői tevékenység keretében előállított termékkörön kívüli kereskedelmi forgalmazást tervezne megvalósítani, annak lehetősége csak az őstermelői tevékenységen kívüli egyéb gazdálkodási formában lehetséges. Amennyiben valaki őstermelő és egyéni vállalkozó is egy személyben, ugyanazt a termelői tevékenységet mindkét formában nem végezheti. Figyelembe kell venni az őstermelői tevékenységen kívül folyatni kívánt kereskedelmi szolgáltatás esetén a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.27.) Kormányrendelet előírásait is. Szükséges a kialakítási követelmények betartása az üzlethelyiségre vonatkozóan, a munkahelyi feltételek biztosításával, elsődlegesen pedig a meghatározott engedélyek megszerzése. Összegezve: Az őstermelői státusz a termékforgalmazásban kötött árukörű, az ezen kívüli kereskedelem pedig más vállalkozási pozíciót igényel. A kereskedelmi forgalmazás helyi feltételeinek információi a területileg illetékes Önkormányzattól kérhetők.
Csizmadi György
mezőgazdasági szaktanácsadó
Aki élelmiszert kíván értékesíteni, függetlenül attól, hogy ez online módon, esetleg házhozszállítással történik, rendelkeznie kell az élelmiszerek forgalmazására való jogosultsággal. A kereskedelmi tevékenység végzésére irányuló szándékot, tehát az élelmiszerek értékesítését is előzetesen a jegyző felé be kell jelenteni. Az internetes, csomagküldő értékesítés esetén a bejelentést a vállalkozás székhelye szerint területileg illetékes jegyzőnél kell megtenni. Amennyiben nem kereskedőként, hanem termelőként kíván valaki élelmiszer értékesíteni, a kereskedelmi tevékenység végzésére vonatkozó bejelentést ebben az esetben is teljesíteni kell. Fontos kiemelni, hogy amennyiben az őstermelőként termelt élelmiszereket a termelő a végső fogyasztóknak értékesíti, akkor ezt regisztrált kistermelőként teheti meg. A kistermelői tevékenységre vonatkozó szabályokat a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. FVM rendelet (továbbiakban kistermelői rendelet) határozza meg. A kistermelői rendelet értelmében a regisztrált kistermelő kis mennyiségű, saját maga által megtermelt alapterméket, illetve az alaptermékből saját maga által előállított élelmiszert Magyarország területén, a rendeletben meghatározott területi és mennyiségi korlátok betartása mellett értékesíthet a végső fogyasztónak, kiskereskedelmi vagy vendéglátó és közétkeztetési létesítménynek. A kistermelői rendelet az interneten történő értékesítés szabályozására nem tér ki. A kistermelő által elektronikus felületen (interneten) hirdetett, esetleg megrendelt terméket az ország bármely pontjáról érkező végső fogyasztó megvásárolhatja, és átveheti a kistermelő gazdaságának helyén, valamint vásáron, piacon, ideiglenesen árusító helyen, ahol azt a kistermelő a rendelet alapján jogszerűen értékesítheti. A kistermelői rendelet lehetőséget biztosít továbbá arra, hogy a kistermelő a vásárló kérésére a termékét házhozszállítással is értékesíthesse. A rendelet hatályos szövege szerint a házhozszállítás a vásárló kérésére, a kistermelő által történik. A különféle termékekre vonatkozóan a rendeletben meghatározott, az értékesítésre vonatkozó területi korlátozásokat a házhozszállításnál is be kell tartani. A vásárló szempontjából fontos, hogy az online vásárlást megelőzően rendelkezzen a megvásárolni kívánt élelmiszerre vonatkozó valamennyi fontos információval. Ezért jogszabály írja elő, hogy távértékesítés esetén a távközlő eszközzel értékesítésre kínált élelmiszerek esetében milyen adatokat kell a vásárló rendelkezésre bocsátani, illetve az átadáskor rendelkezésre bocsátani. A kötelező adatok felsorolása: a) az élelmiszer neve; b) az összetevők felsorolása; c) minden olyan, allergiát vagy intoleranciát okozó összetevő vagy technológiai segédanyag, amelyet élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél használnak fel, és a késztermékben még jelen van, akár megváltozott formában is; d) bizonyos összetevők vagy összetevőcsoportok mennyisége; e) az élelmiszer nettó mennyisége; f) a minőségmegőrzési idő vagy a fogyaszthatósági idő; (webes felületen ezt nem kell feltüntetni) g) a különleges tárolási és/vagy felhasználási feltételek; h) az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásért felelős élelmiszer-vállalkozás neve vagy cégneve és címe; i) a származási ország vagy az eredet helye; j) felhasználási útmutató, amennyiben ilyen útmutató hiányában nehéz megfelelően felhasználni az élelmiszert; k) az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italok esetében a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban; l) tápértékjelölés.
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
A kérdés megválaszolásához először tisztázni kell a csírák előállítására vonatkozó előírásokat. Magyarország területén élelmiszert abban az esetben lehet előállítani és forgalmazni, ha az megfelel az élelmiszerekre vonatkozó Európai Uniós és nemzeti jogszabályoknak. A csírákat termelő létesítmények engedélyezéséről szóló 210/2013/EU rendelet értelmében ezeket a létesítményeket engedélyeztetni kell. Az üzem kialakításának élelmiszerhigiéniai követelményeit az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete az élelmiszerhigiéniáról, valamint a csírákat termelő létesítmények engedélyezéséről szóló 210/2013/EU rendelet mellékletei tartalmazzák. A kialakított üzem engedélyeztetése ingyenes, az engedélyezést a létesítmény helye szerint területileg illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági hatóságként eljáró főosztályánál lehet kezdeményezni. Tekintettel arra, hogy a csírák előállítása 2013. július 1-jétől engedélyköteles tevékenységnek minősül, kistermelői tevékenység keretében nem végezhető. Tisztázni kell továbbá a helyi termelői piac fogalmát is. A helyi termelői piac olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti. (A helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételeiről szóló 51/2012. (VI. 8.) VM rendelet) A fenti meghatározás értelmében a helyi termelői piacokon kizárólag kistermelők árusíthatják saját termékeiket. Figyelembe véve, hogy kistermelőként nem lehet csírát termelni, kizárólag engedélyezett létesítményben, így a helyi termelői piacon csíra nem értékesíthető jogszerűen. Amennyiben a „termelői piac” alatt a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítást értjük, a csíra árusítása az alábbiak szerint lehetséges. Az engedélyezett létesítményben termelt csírát a kereskedelmi tevékenység végzésére vonatkozó jogosultsággal rendelkező előállító, vagy kereskedő értékesítheti piaci árusítás keretében is. Az árusítás során a termékre vonatkozó, illetve az előállító által meghatározott feltételeket kell betartani (például hűtés, ha azt az előállító feltünteti). A csírák előállítására és forgalomba hozatalára - többek között - a következő speciális jogszabályok vonatkoznak: A Bizottság 208/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2013. március 11.) a csírák és a csírák előállítására szánt magvak nyomonkövethetőségének követelményeiről A Bizottság 210/2013/EU RENDELETE (2013. március 11.) a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a csírákat termelő létesítmények engedélyezéséről A Bizottság 211/2013/EU RENDELETE (2013. március 11.) a csírák és a csírák előállítására szánt magvak Unióba történő behozatalára vonatkozó bizonyítvány kiállítási követelmények A Bizottság 2073/2005/EK RENDELETE az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
A feltett kérdéssel összefüggően a magánszemélyeket illetően négy fajta státusz lehetséges: Magánszemély a saját neve alatt két módon végezhet üzletszerű tevékenységet: Adószámos magánszemélyként, vagy egyéni vállalkozóként. Az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. Törvény meghatározza és felsorolja, hogy milyen tevékenységekre nem kell alkalmazni az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokat. Ezek körében a kérdéssel összefüggően a mezőgazdasági őstermelői tevékenység folytatása merülhet fel, amelynek szabályait a jelenleg hatályos SZJA törvény tartalmazza. Nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki ingatlan bérbeadást, vagy egyéb szálláshely-szolgáltatást folytat és e tevékenységeiből bevétele származik. Amennyiben ilyen tevékenységekre üzletszerűen folytatott keretek között kerülne sor, az esetben a magánszemély köteles adószámot igényelni a NAV-tól. A vállalkozói igazolvánnyal és adószámmal nem rendelkező magánszemély üzletszerű kereskedelmi tevékenységet nem folytathat, tovább eladás céljára beszerzett árút sem értékesíthet. A tulajdonát képező vagyontárgyakat a kirakodó vásárokon és használtcikk-piacokon alkalomszerűen értékesítheti. A vásári, piaci értékesítés szabályait a 35/1995.(04.05.) Kormányszámú rendelet tartalmazza. A kérdést feltevő olvasó gyümölcsöse termésének eladását tehát két különböző tevékenységi formában végezheti, azonban a választható megoldások mellett az adószám nélküli értékesítési eljárás nem lehetséges. Az olvasó döntési körébe tartozik, hogy minimálisan a mezőgazdasági őstermelői státuszt választja-e, vagy egyéni vállalkozóként tevékenykedik. Az értékesítés formája (hol és hogyan történik) ezt nem befolyásolja.
Csizmadi György
mezőgazdasági szaktanácsadó
Eseménynaptár
Apróhirdetés
Agrometeorológiai előrejelzés
2018. május 22 - május 28. közötti időszakra
RÉSZLETEK