KÉRDEZZEN SZAKÉRTŐNKTŐL!

Kérdés

„Őstermelői boltot szeretnék nyitni, de semmilyen Kft, vagy Bt, vagy egyéni vállalkozó formában, csak őstermelő égisze alatt. Ez lehetséges, vagy mi a hivatalos jogi forma?”

Válasz

A mezőgazdasági őstermelői tevékenység folytatásának jogi szabályait az 1995. évi CXV. Törvény 6. sz. melléklete tartalmazza, a jelenleg hatályos előírásokkal. A törvény lényege, hogy az őstermelői tevékenység keretében csak a saját gazdaságban termelt árúk forgalmazhatók, a hivatkozott mellékletben felsorolt feltételek szerint. A jogszabályi melléklet c.) pontjában utalás van arra is, hogy ha magánszemély őstermelő a saját termelői borkimérésében nem a saját őstermelői tevékenységében előállított bármely más terméket is értékesít és/vagy szolgáltatást is nyújt,és annak érvényes vállalkozói pozíciója van, akkor az őstermelői és más bevételeit, illetőleg azok megszerzése érdekében felmerült költségeit külön-külön kell nyilvántartania azzal, hogy ha valamely költség többféle értékesítéssel is összefügg, akkor azt – ha e Törvény másként nem rendelkezik – a bevételek arányában kell megosztani.  A jogszabály a mezőgazdasági őstermelői tevékenységi kör termékeit is részletezi.Az olvasói kérdésből nem állapítható meg, hogy az esetleges „őstermelői bolt” nyitás milyen termékek forgalmazására irányulna. Amennyiben az őstermelői tevékenység keretében előállított saját árúkat kívánja forgalmazni, annak lehetőségét és nagyságrendjét az előbbiekben jelölt törvényi szabályozás foglalja össze. Az esetben, ha az őstermelői tevékenység keretében előállított termékkörön kívüli kereskedelmi forgalmazást tervezne megvalósítani, annak lehetősége csak az őstermelői tevékenységen kívüli egyéb gazdálkodási formában lehetséges. Amennyiben valaki őstermelő és egyéni vállalkozó is egy személyben, ugyanazt a termelői tevékenységet mindkét formában nem végezheti. Figyelembe kell venni az őstermelői tevékenységen kívül folyatni kívánt kereskedelmi szolgáltatás esetén a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.27.) Kormányrendelet előírásait is. Szükséges a kialakítási követelmények betartása az üzlethelyiségre vonatkozóan, a munkahelyi feltételek biztosításával, elsődlegesen pedig a meghatározott engedélyek megszerzése. 

Összegezve: Az őstermelői státusz a termékforgalmazásban kötött árukörű, az ezen kívüli kereskedelem pedig más vállalkozási pozíciót igényel. A kereskedelmi forgalmazás helyi feltételeinek információi a területileg illetékes Önkormányzattól kérhetők.

Csizmadi György

mezőgazdasági szaktanácsadó

Kérdés

„Édesanyám 4,7, Ha szántófölddel rendelkezik, érvényes földbérleti szerződése van, amely még 5 évig érvényes. A haszonélvezeti jog megtartása mellett nekem akarja ajándékozni a földet. A napokban derült ki, hogy az 5 évvel ezelőtt aláírt bérleti szerződése nem egyezik meg a bérlő által a Földhivatalhoz benyújtott szerződéssel. Édesanyám földbérleti szerződésében az aláírás alatt nem szerepel tanú. A bérlő által benyújtott szerződésben viszont az édesanyám neve alatt a bérlő lányának adatai vannak beírva. A bérlő haszonbérleti szerződésében nem szerepel édesanyám leánykori neve, az övében pedig igen. A bérlő szerződésébe be van írva édesanyám születési helye, az övében pedig nincs. Az 5 évvel ezelőtt beírt bérleti díj nagyon alacsony. A helyben irányadó piaci haszonbérleti ár 1/3-át sem éri el. Azt szeretném megtudni, hogy a bérlő által a Földhivatalhoz benyújtott földbérleti szerződésen szereplő adatok nem egyeznek a tulajdonos szerződésének adataival, felbontható-e a szerződés? Milyen megoldás lehetséges? Amennyiben édesanyám nekem ajándékozza a haszonélvezeti jog megtartása mellett a szántóföldjét, mivel tulajdonosváltás történik, új szerződést kell-e írni a régi bérlővel? A szerződésben kérhetem-e a bérleti díj megemelését a helyben irányadó piaci haszonbérleti árhoz?”

Válasz

Az olvasói kérdés tárgyára vonatkozóan irányadó jogszabály a 2013. évi CXXII. Törvény (Földforgalmi törvény), amelynek kiegészítését a 2013. évi CCXII. Törvény adja. A földbérleti jogosultság alapját a hatósági jóváhagyással elfogadott földbérleti szerződés jelenti, amellyel kapcsolatban a tájékoztatás szerint pontatlanságok történtek. Lényeges, hogy a bérleti jogviszony ténylegesen megvalósult-e és annak tartalmát befolyásolják-e azok a pontatlanságok, amelyeket az olvasó jelölt. Ha ez fennállna, a felelősség a szerződő feleket terhelné. Amennyiben a pontatlanságok az ügylet valódiságát és megtörténtét nem befolyásolják, úgy felelősségi teher sincs.
Természetesen célszerű lenne a jelenleg érvényes szerződés tartalmához kapcsolódó pontosítások végrehajtása közös megegyezéssel és a hatóság megkeresésével.

Feltételezve, hogy a tulajdonos élne a termőföld elajándékozási jogával, akkor természetesen változna a bérbeadó személye, aki jogosult lenne eldönteni, hogy kívánja-e a termőföldet a továbbiakban is bérbe adni és milyen feltételekkel. Ez esetben új szerződést kell kötni, amelyben minden tartalmi adat teljességét és valódiságát célszerű ügyvédi vagy közjegyzői hitelesítéssel megerősíteni.

A bérleti szerződés keretében a haszonbér nagyságát többféle módon is meg lehet állapítani. Leggyakoribb meghatározás a búza kg/Aranykorona, ilyenkor a haszonbérbeadó választhat, hogy az éves bért terményben, vagy pedig a búza árát az augusztusi tőzsdei áron átszámítva készpénzben kéri. De nem ritka a forint/Aranykorona, a forint/Hektár, illetve a mindenkori területalapú támogatás nagyságához kötött bérleti díj – ajánlat sem. A felek e mellett közös megegyezéssel további kondíciókban is megállapodhatnak. Általános gyakorlat a piaci értékviszonyokhoz való igazodás, azonban a felek joga a szerződés szerinti díj konkrét meghatározása.

Az olvasó által felvetett tárgyban célszerű a termőföld esetleges tulajdonjoga átruházás mérlegelése; azt követően az újólag kötött földbérleti szerződés feltételeinek pontosítása és jogszerűségének biztosítása.

Nem utolsó szempont a tárgyhoz tartozó magyar törvényhozás 2016. évi változásainak követése, amellyel kapcsolatban jelenleg a jogszabályi tervezet tartalmát illetően a Magyar kormány és az Európai Unió között véleménykülönbségek vannak.

Csizmadi György

mezőgazdasági szaktanácsadó