A sárgarépa (Daucus carota L.) - 2018. 05. 10.
Kertészet, Szőlészet

A friss, egészséges zöldségnövények igen kedvező hatással vannak a humán szervezetre, életkortól függetlenül mindenki könnyedén emészti és hasznosítja. Éppen ezért számos zöldségnövényt a gyógyszeripar is felhasznál különböző gyógyszerek vagy étrend-kiegészítők gyártására. Már az ókorban felismerték a mindennapi táplálék egészségmegőrző és gyógyító szerepét. Hippokratész is azt vallotta, hogy „legyen étked a gyógyszered”. A zöldségekben és más haszonnövényekben termelődő antioxidánsok (pl. vitaminok, karotin anyagok, flavonoidok) és nyomelemek esszenciális tápanyagok szervezetünk zavartalan biológiai működéséhez. Éppen ezért a piacon óriási jelentősége van a zöldségek beltartalmi minőségének és azok mennyiségének. A termesztés sikerét legtöbbször az árupiaci értéke határozza meg. A jó árut könnyebb eladni, s előbb vagy utóbb keresett termék lesz belőle. A minőségi termesztés tehát egyúttal piaci elvárás is. Az igazán jó zöldség az, amely számos élettani tápanyagokat tartalmaz, könnyű feldolgozhatósággal és emészthetőséggel bír, ugyanakkor gasztronómiai élvezeteket is nyújt a fogyasztó számára. Az egyik ilyen kedvelt gyökérzöldségünk a sárgarépa.

A sárgarépa botanikai jellemzése

A sárgarépa (Daucus carota L.) az ernyősvirágzatúak (Apiacea, Umbelliferae) családjába tartozó kétszikű, kétéves növény. Az első évben tőleveleket fejleszt és zömök raktározó főgyökeret. A répatest részben a sziklevelek alatti szárrészből fejlődik. A második évben megjelenik a magszár, amelyen fehér szirmú virágai összetett ernyő virágzatot alkotnak. Szár- és tőlevelei egyaránt szárnyaltak, erősen szabdaltak. Termése ikerkaszat. Nem megfelelő vetőmag esetén első évben is virágozhat. Erős, raktározó karógyökeréért termesztjük, melynek alakja lehet megnyúlt, tompa vagy kerek. Szára tőszár, mely a répatest tetejéből fejlődik ki, általában 18-25cm magas, a tőszáron levélrozettát képez. Második évben növeszti maghozó ernyős virágzatát, mely rovar beporzású. A sárgarépavirágokból ikerkaszat termés fejlődik, felületén kapaszkodó szőrökkel. A magok endospermiuma illóolajban gazdag, ezer magtömege 2,0-2,4g dörzsöletlen állapotban, 1,2-1,5 dörzsölt kivitelben. A sárgarépa a világ és természetesen hazánk egyik legfontosabb gyökérzöldség félesége.

Magyarország sárgarépa termesztésének változása.

 

 

A sárgarépa anatómiai felépítése.
(www. mozaweb. com.)

 

A sárgarépa táplálkozási jelentősége

A sárgarépa felhasználási területe sokszínű. Fogyaszthatjuk frissen a talajból felszedve, majd megmosva, reszelve, szeletelve frissen salátákban vagy ecetes lében, savanyítva, megfőzve, pépesítve különböző étkezési olaj hozzáadásával. Ugyanakkor konzervüzemi felhasználása is jelentős. A baby tápszerek, ivólevek és egyéb savanyított zöldségcsalamádék anyaga. A sárgarépa élettani hatását tekintve ez egyik legértékesebb zöldségnövényünk. Karotinoid tartalma kiemelkedő, legalább 90% (α, ß) karotin, melyeket A-provitaminoknak tekintünk. A karotinoidok mellett tartalmaz likopint és xanthophylokat, ezek antioxidáns hatása jól ismert. Vitaminok közül a vízben oldódó B1, B2, B3, B6 és C-vitamin növeli meg a sárgarépa friss táplálkozási értékét. Ezek mellett jelentős a gyökértest kalcium, vas és a foszfortartalma is. Édes, kellemes ízét a mono- és diszacharidjai (glükóz, fruktóz, szacharóz) kölcsönzik. A répatest és a mag igen gazdag illóolajokban. A termesztett sárgarépa kb. 88% vizet, 7% cukrot, 1% fehérjét, 1% rostot, 1% hamut és 0,2% zsírt tartalmaz. A rost főleg cellulóz, kisebb részben hemicellulóz és lignin. Elhanyagolható mennyiségben tartalmaz keményítőt.

 

A sárgarépa környezeti igényei

Hőigénye 16±7 °C (Markov-Haev, 1958), tehát egy mérsékelten hidegtűrő növény. A magok csírázása már 4 °C-on megindul, ez teszi lehetővé korai hajtatását, de az optimális csírázási hőmérséklet 20-24 °C. A sűrű lombozatának köszönhetően a gyenge fagyokat nagyon jól viseli, -3,-5 °C-os hidegben nem szenved nagyobb károsodást. A sárgarépa kétéves növény, második évben növeszt magszárat és nevel magot, de az első évben is, fajtól és fajtától függően lehetséges, hogy némely növény magszárba indul. Ennek oka a tenyészidőszak alatt a növényt ért hirtelen hideghatás (vernalizáció), amely idő előtti magszár képzést eredményez.

Fényigénye közepes, rövidnappalos, árnyékot tűrő növény. A répatest leginkább a szórt fényben is jól fejlődik. A második évben, amikor már virágot fejleszt, fényigénye megnövekszik s legalább napi 12 óra fényre lesz szüksége. A folyamatosan erős fényhatására, illetve a tenyészidő elteltével a túlnövekedés miatt a talajból kiálló répafejek hajlamosak a zöldülésre, amely minőségi és esztétikai romlást von maga után. Gyenge fényviszonyok mellett azonban a növény lombozata vékony, gyenge és fejletlen marad, amely miatt a növény vontatottan növekedik. Nehézkesebb lesz a felszedése, mivel könnyen leszakad a lomb a karógyökérről.

Vízigénye ugyancsak közepes (átl. 400-450 mm). A talajban rendelkezésre álló vizet jól hasznosítja. A pangó vizet nem viseli el. Magyarországi csapadékviszonyok között nélkülözhetetlen az öntözőrendszer kiépítése. Kiegyenlített, nagy termés elérése csak öntözéssel lehetséges. A növény vízigénye fejlődése során változó. A mag magas illóolaj tartalma miatt nehezen veszi fel a vizet, folyamatos, de kis mennyiségű csapadék vagy öntözővíz szükséges a megfelelő csírázáshoz, termesztés során ez a legkritikusabb időszak. A magok kikelése után az öntözés egyenletességére kell ügyelnünk. Nagy melegben egy hirtelen kijuttatott nagy mennyiségű öntözővíz gazdasági károkhoz vezethet, mivel a répatest szívrésze megszívja magát vízzel, de a kéregrész nem bírja el ezt a térfogatváltozást és megrepedhet.

Talajigénye alapján legjobban a mélyrétegű, középkötött homokos vályog vagy vályogos homok, valamint humuszos barna homoktalajokon fejlődik. A korai rövid tenyészidejű fajták termesztéséhez a laza homoktalajok a legmegfelelőbbek. A sárgarépa a közel semleges kémhatású (6-6,5 pH) talajokat kedveli. Nagyon fontos a talaj tisztasága, talajfonálféreg mentessége. Érdemes megjegyeznünk, hogy a sárgarépa termesztésre nem alkalmas a túlzottan laza homoktalajok (futóhomokos területek), az erősen kötött talajok, a szikes köves száraz kemény talajok.

Tápanyagigénye szerint a közepes tápanyagigényű növények közé sorolható, de ugyanakkor az egyik legjobb tápanyag-hasznosítású zöldségfélénk.  Általában 1 tonna termés eléréséhez 4,0 kg nitrogén, 1,5 kg foszfor és 5,0 kg kálium szükséges. A termésátlag, fajtától függően 60-110 t/ha. Ezek az értékek nagyban függnek a termőhelyi adottságoktól és a talaj tápanyag-ellátottságától. A sárgarépa tápanyagigényét elsősorban komplex műtrágyákkal elégíthetjük ki. Szerves trágya igénye fajtától függően 30-50 t/ha. A répatest kifejezetten érzékeny a nitrát felhalmozására, ezért a megfelelő tápanyagellátás és a további tápanyag-utánpótlás a fajtaválasztás mellett a legnagyobb szakmai kihívást jelenti.

Szaporítása állandó helyre való magvetéssel történik, de előfordul a tápkockás kiültetése is. A maggal szembeni kritériumok a következők: egyenletes kalibrált mag, jó csírázó képesség, csávázott vetőmag. Vetési mélysége 2-3cm, ha nagyon mélyre vagy nagyon sekélyre kerül a mag a kelés egyenetlen lesz, ha túl sekélyen van akár a szél is elhordhatja, ha pedig mélyre kerül, akkor későn kell ki és az egyedek közötti versengés miatt a többi növény elnyomja kicsi és fejletlen marad. A vetés időpontját a termesztési cél határozza meg, ez a cél lehet: korai csomózott áru előállítás, frisspiaci ún. kilós áru előállítás, tárolásra való előállítás, feldolgozóipari célra termesztett sárgarépa. A sárgarépa márciustól júliusig vethető, de hajtatásban a februári vetés, sőt még az őszi vetés, (melyet átteleltetnek) is jellemző. Vetőmagszükségletét is a termesztési cél határozza meg, általánosan elmondható, hogy minél korábbi betakarításra törekszünk, annál nagyobb csíraszámmal kell dolgoznunk. Csomózásra:1,5-2 millió csíra/ha, frisspiaci előállításra és tárolásra való termesztés csíraszám igénye 0,8-1,2 millió csíra/ha. Vetésmódja lehet soros, pásztás vagy sávos. Művelési módjai leginkább sík- vagy bakhátas művelés.

Betakarítása történhet kézzel és géppel. A legkorábbi a szedés június elején elkezdhető, amelyet a korai hajtatás tesz lehetővé. A korai sárgarépát jellemzően kézzel takarítjuk be lombos állapotban, majd osztályozás és a mosás után csomózva kerül a piacokra.

Piacos, csomózott sárgarépa

 

A sárgarépa tápanyagellátása- és utánpótlása

A sárgarépa termesztése hazánkban már a bolgárkertészet kialakulása előtt is igen nagy jelentőséggel bírt, főleg az alföldi termőtájakon. A fajták nemesítése s ez által történt változása azonban folyamatos agrokémiai kérdéseket vet fel a sárgarépa helyes és biztonságos tápanyagellátása- és utánpótlása tekintetében. A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán kidolgozott, majd egy Dél-alföldi ülési kisgazdaságban 2015 nyarán végrehajtott, fajtára alapozott tápanyag-utánpótlás kísérlet azt igazolta, hogy a homoktalajon termesztett Napa F1 sárgarépában kimagasló koncentrációban a karotin- és vízoldható szénhidrátok (WSC) leginkább egy baktériumokra és fonalas gombákra alapozott (Trichoderma harzianum; Trichoderma asperellum fonalas gombák, valamint Azobacter vinelandii; Streptomyces albus baktérium törzsek) biológiai készítmény hatására termelődtek. A baktérium tápanyag-utánpótlás az alaptrágyázásként alkalmazott almos istállótrágya (4 kg/m2), illetve a komplex N15 P5 K18+2,5MgO+25SO3+B+Zn műtrágya (0,004 kg/m2) esetében egyaránt kiemelkedő, átlag 11 kg/m2 termésátlagot jelentett.

 

 

 

Dr. Lantos Ferenc PhD
docens
Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar

 

 

 

2016. szeptember

Eseménynaptár
Apróhirdetés
Agrometeorológiai előrejelzés
2018. augusztus 17. - augusztus 23. közötti időszakra
RÉSZLETEK