Kertészet

Az alma, mint a mérséklet égöv legfontosabb gyümölcse hazánkban is a termesztés legnagyobb hányadát teszi ki. A rendszerváltás utáni folyamatos termőfelület csökkenés eredményeként ma már csak mintegy 25-28 ezer hektáron történik almatermesztés, amely a jövőben az elöregedett és korszerűtlen ültetvények számának további csökkenésével várhatóan még tovább zsugorodik. A jelenleg megtermelt 400-600 ezer tonna termésmennyiség szinten tartásához, esetleges növeléséhez tehát szükségesek az újabb telepítések.

A hazai almaültetvények többségében a termelők a korszerűtlen technológia és az elavult fajtahasználat miatt a megtermelt termés jelentős részét (70-80%) csak ipari felhasználásra tudják értékesíteni. Az ilyen, döntően léalmát előállító ültetvények esetében a nyomott árak miatt a gazdaságosság nehezen tartható fenn. Kalkulációk szerint a mai korszerű étkezési alma termelőüzemeknek a megfelelő gazdaságosság eléréshez 40-50 t/ha-os termésszint és legalább 80%-os étkezési minőségi hányad produkálása szükséges. Az ilyen nagyságrendű hozamoknak és minőségi követelményeknek kizárólag intenzív ültetvények létesítésével, nagy biológiai teljesítményű fajták alkalmazásával és a technológia szigorú, precíz betartásával tudunk eleget tenni.

Versenyképes almatermesztésünk egyik feltétele a korszerű fajtahasználat. A telepítést fontolgató termelő igen bőséges fajtakínálat közül választhat, köszönhetően a világban zajló intenzív nemesítői tevékenysének. Ha a nyugat-európai modern ültetények új fajtáit, klónjait szeretnék idehaza alkalmazni, az üzemi létesítés előtt célszerű először csak kísérletbe állítani a legígéretesebbeket. A kudarcok elkerülése végett fontos, hogy az adott fajtáról rendelkezzünk hazai tapasztalattal, ugyanis azok az eltérő ökológiai környezetben másként viselkedhetnek. Egy, a származási helyén jól színeződő, perzselődésmentes, rendszeres és kiegyenlített terméshozamú fajta a szélsőségekre hajlamos viszonyaink között még okozhat csalódást, ezért mindenképpen célszerű annak kipróbálása nagymértékű telepítése előtt.

A gyümölcs felületén 100%-ban színeződő Gala változat, a Fendeca

A világ országainak a fajtahasználatát megvizsgálva elmondható, hogy a széles kínálat ellenére egyre inkább szűkül a telepítésre javasolt fajtáknak a száma. Az Európai Unióban jelenleg legnagyobb részaránnyal a Golden Delicious-t és annak hibridjeit termesztik (31%), ezt követik a különböző Gala változatok (12%), a Red Delicious (9%), és a Jonagold (8%) fajták. Hazánkban is hasonló tendencia figyelhető meg az új ültetvényekben, a korábbi gazdag fajtahasználat helyett az utóbbi évek telepítéseiben öt fajta illetve fajtacsoport vált meghatározóvá (Gala-, Jonagold-, Golden Delicious-, Red Delicious fajtakör, Idared). A változást jól mutatják a statisztikai adatatok is, miszerint az elmúlt hat évben a termesztett fajták közül lekerült a trónjáról a korábbi évtizedeket meghatározó Jonathan fajta. 2007-ben a 25%-os részesedésével még a legnagyobb felületen termesztett almafajtánk volt, 2012-ben viszont ez már csak 16% volt, ami a második helyet jelentette számára. A vezető pozíciót a Jonathan egyik hibridje, a hazai fogyasztók által igen kedvelt Idared fajta vette át (23%). E két fajtát jóval elmaradva követik a Jonagold (5,7%), a Golden Reinders (4,6%) és a Starking Delicious (3,7%) fajták.

Az almafajták megítélésénél a termesztők és fogyasztók részéről más-más szempontok kerülnek előtérbe. A termelők számára az új fajtákkal, klónokkal szembeni legfontosabb elvárások közé sorolható a rendszeres, magas terméshozás, a nagyobb ellenálló képesség (tolerancia, esetleg rezisztencia), és a jó tárolhatóság. A fogyasztók számára fontos a ma termesztett és elfogadott fajtákhoz hasonló ízvilág, esztétikus küllem, illetve egyre inkább nő a jelentősége a minél nagyobb egészségvédő hatásnak, a gazdag beltartalmi értékeknek is. Az olyan fajták megtalálása, amelyek ezen tulajdonságok közül minél többet egyesítenek magukban, folyamatos kutatások tárgyát képzik.

Fajtavizsgálatok

Vizsgálatainkban olyan új almafajták, klónok vegetatív és generatív jellemzőinek értékelésébe kezdtünk, amelyeket Nyugat-Európában már termesztésbe állítottak és a pozitív tapasztalatok alapján hazánkban is kipróbálásra érdemesek.