Agrárhírek

Az Európai Bizottság jegyzéket tett közzé azon húsz kiemelten veszélyes, úgynevezett zárlati károsítónak minősülő növényi kártevőről, amelyek gazdasági, környezeti és társadalmi hatása a legsúlyosabb az Európai Unió területén.

A károsítók kiválasztása az Európai Bizottság alá tartozó Közös Kutatóközpont és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság értékelésein alapult, amelyek figyelembe vették a károsítók terjedésének, megtelepedésének és az általuk okozott következmények valószínűségét az unióban.

A tájékoztatás szerint a listára felkerült egyebek mellett a szőlőket és csonthéjasokat is fenyegető Xylella fastidiosa nevű baktérium, a japán cserebogár, a simahátú csillagoscincér, valamint a citrusfélék sárga sárkány betegségének és fekete foltosság betegségének kórokozója. Kimutatták például, hogy amennyiben a mezőgazdasági terményekre a legnagyobb hatással lévő károsító, a Xylella fastidiosa baktérium az unió egész területén elterjedne, az az idősebb, több mint 30 éves olajfákból származó uniós termelési érték 70 százalékát, a fiatalabbakból származónak a 35 százalékát érintené, és ezzel 5,5 milliárd eurónyi éves termeléskiesést okozhatna.

A károsítók – amellett, hogy közvetlen hatást gyakorolnak a termelésre – közvetetten a beszerzési és a feldolgozási ágazatok széles körére is hatással vannak. A simahátú csillagoscincér (Anoplophora glabripennis) uniós elterjedése például Európa számos erdészeti fafajtája esetében - mint az éger, a kőris, a bükk, a nyír, a szil, a juhar, a platán - a teljes faállomány 5 százalékának közvetlen pusztulását okozhatná. E fák értéke 24 milliárd euróra becsülhető, az erdészeti termelői ágazatra gyakorolt gazdasági hatás pedig 50 milliárd eurót is kitehetne.

Az EB arra szólította fel az uniós tagállamokat, indítsanak a nyilvánosság tájékoztatását célzó kampányokat, végezzenek éves felméréseket, készítsenek vészhelyzeti terveket és szimulációs gyakorlatokat, valamint dolgozzanak ki e károsítók felszámolására irányuló cselekvési terveket, amivel hozzájárulnak a biológiai sokféleség, a természetes ökoszisztémák és az uniós mezőgazdaság megóvásához. 

(MTI)

Új Vetőmagcsávázási Technológiai Központ létesül

A Corteva jövő évi tervei között szerepel új Vetőmagcsávázási Technológiai Központjának átadása egy délnyugat-franciaországi településen, amely az európai gazdálkodóknak nyújt segítséget abban, hogy a legjobb növekedési feltételeket tudják biztosítani a növények számára a kezdetektől egészen a sikeres betakarításig.
Az Aussonne-i központ Európában az első, és világszerte a harmadik ilyen létesítmény lesz. A központ várhatóan 2020 vége előtt áll üzembe, és fő tevékenysége a kiterjedt tudományos beruházásokkal támogatott termékfejlesztés lesz, amely új megoldásokkal segíti a mezőgazdasági termelőket, hogy meg tudjanak felelni a folyamatosan változó mezőgazdasági ágazat kihívásainak.

(NAK)