Növénytermesztés

A mezőgazdasági és kertészeti termékek tartósításánál arra kell törekednünk, hogy a száradó anyag minél kisebb mértékben változzon meg. Értjük ez alatt, hogy a szerkezete, a fizikai, a kémiai, mechanikai tulajdonságai a szárítási folyamat végén ne vagy csak kis mértékben módosuljanak. Ezért a hagyományos, meleg levegős szárítóberendezésekben alkalmazott szárítási paramétereket, úgymint a közeg hőmérsékletét, nedvességtartalmát, sebességét az adott növényhez alakítjuk. Emellett a szárítási folyamat fenntartásához szükséges energia-mennyiséget a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük. Például teljesen más szárítási paramétereket használunk napraforgó, kukorica vagy búza vízelvonásakor. Miért? Mert a szárítandó termény anyagtulajdonságai fajtánként változóak.

A kukorica hazánk legnagyobb vetésterületén termesztett és a legfontosabb abraktakarmány-növénye igényli a legnagyobb szárítási kapacitást. A jelen ismeretterjesztő tanulmány ezért a kukorica esetében mutatja be, hogy mennyire fontos az anyag jellemzőit és a szárítási paramétereket összehangolni.

Először foglalkozzunk a szemes kukorica anyagjellemzőivel.

A kukoricaszem felépítése

A kukorica külső burka a maghéj vagy más néven epidermisz, amely általában kétrétegű. Az alatta elhelyezkedő – egyébként a magház falából fejlődött – belső héjréteg (perikarpium) pigment tartalma adja a mag színét. A maghéj alatt a szárazanyag 75-85%-át kitevő táplálószövet (endospermium) található meg. Az aleuronréteg, mely a maghéjjal érintkezik, adja az endospermium fehérjetartalmának túlnyomó részét. Ahogy az 1. ábrán is látható, a szem alsó részén helyezkedik el az embrió, amely a mag szárazanyagtartalmának 3-10 %-a. Az embrió rügyecskéjéből és gyököcskéjéből fejlődik ki az új csíranövény.

1. ábra. A kukoricaszem felépítése: 1-héj, 2-epidermisz, 3-perikarpium, 4-aleuron réteg, 5-endospermium, 6-embrió (Forrás: Beke, 1997)

A cikk folytatása és további alfejezetei:

• A kukorica fizikai tulajdonságai
• A kukorica kémiai tulajdonságai
• A kukorica biológiai tulajdonsága

A kukorica szárításának elmélete és hatása

A szárított anyagok vízleadási folyamatának jellemzésére szolgálnak az ún. szárítási görbék. A szárítási görbék az anyag átlagos nedvességtartalmának változását jellemzik a szárítási idő függvényében. A száradáskor az anyag nedvességkészlete (w) csökken, és ezt az idő függvényében ábrázolva a w = w( Ł) függvényt kapjuk, amely a szárítási görbe, és az alakja a 2. ábrán látható(kiadványban). A szárítási görbe lefutása az anyag jellegétől és a szárítás körülményeitől függően lehet w(Ł )_A vagy w(Ł )_B.

A folyamat kezdetén az anyag nedvességtartalmát görbe vonal jelzi (az anyag kezdeti igen rövid ideig tartó melegítés szakasza), majd pedig egyenes vonal. A nedvességtartalom csökkenésének lineáris jellege miatt a szárítás első szakaszát állandó sebességű szakasznak hívjuk.

Bizonyos nedvességtartalom-értéknél a nedvességtartalom változásának sebessége csökken (K_1A), ezzel megkezdődik a szárítási folyamat második, a csökkenő sebességű szakasza.

A szárítás végén a szárítási görbe közeledik a vízszintes tengelyhez (V_A, V_B). Az egyensúlyi nedvességtartalmat elérve a száradás megszűnik, így a szárítás sebessége zéróval lesz egyenlő, tehát a görbe konstans értéket vesz fel.

A cikk nem ért véget !

A teljes cikket az Őstermelő - Gazdálkodók lapja című kiadványunkban ( 2012-4.szám) olvashatják, illetve még korlátozott példányban megrendelhetik a Szerkesztőségtől:

Primom Tanácsadó és Információs Hálózat

4400 Nyíregyháza, Víz u. 21/b.,

Postafiók: 215.

Tel: 42/414-188

Fax: 42/414-186

E-mail: [email protected]