Agrárhírek

A kiszámíthatatlan időjárási körülmények, a világgazdaság, a különböző járványok káros hatásai egyre bizonytalanabbá teszik a gazdálkodást, a mezőgazdasági termelést. Ezeket a kockázatokat mindnyájan érezzük és azt is tapasztaltuk, hogy a védekezés ellenük szinte lehetetlen.

Elsősorban az időjárás okozta károk enyhítése érdekében jött létre a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR), mely 2020-ban egy újabb, a IV. pillérrel bővült.

Az MKR elemei

1. Agrárkárenyhítési rendszer
2. Mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás
3. Országos Jégkármérséklő rendszer
4. Mezőgazdasági Krízisbiztosítási rendszer

Az MKR I. és II. pillére egymásra épül

Az Agrárkárenyhítés (I. pillér) létrehozta a mezőgazdasági termelőkből álló kockázati közösséget és a kárenyhítési alapot, mely alapszintű segítséget nyújt természeti csapások okozta károk esetén, a jogos kárigény 40%-ának térítésével. Termelői öngondoskodást jelentő biztosítással (II. pillér) kiegészítve jelent azonban igazi védelmet, hiszen így akár 80%-a is megtérülhet a jövedelemcsökkenésnek. Sőt a leggyakoribb jég kockázatnál a biztosító társaságok már 5%-ot meghaladó kár esetében akár 90%-os szolgáltatást nyújtanak. A biztosítótársaságok a kárügy lezárását követően térítenek (jellemzően betakarítás idejében), ezzel szemben a kárenyhítő juttatás kifizetése következő termelési év elejére nyúlik át (március). A bevétel tervezésének szempontjából is fontos, mikor kerül kifizetésre az adott kárösszeg. A II. pillér mezőgazdasági biztosításai után akár 70%-os díjtámogatás is jár a gazdálkodó számára, melyet még tárgyév végén folyósít a Kincstár a jogosultaknak.

A III. pillér megelőz, a IV. pillér hosszútávú stabilitást kínál

Az Agrárkamara által üzemeltetett JÉGER (III. pillér) zivatarszezonban mérsékli a pusztító jégverés által okozott károkat. A Krízisbiztosítás (IV. pillér) az időjárási kockázatokon túl, az olyan egyéb tényezők negatív hatásai által okozott jövedelemcsökkenést is kompenzálja, mint például az állat- és növénybetegségek, piaci korlátozások. Fontos előrelépés, hogy a Krízisbiztosítás már az állatartók számára is lehetőséget nyújt részleges jövedelemcsökkenés kompenzációra. A Krízisbiztosítási rendszerhez önkéntes a csatlakozás, azonban legalább három év tagságot vállalni kell. A kompenzáció alapja az elmúlt három év átlagjövedelme, ehhez hasonlítja a rendszer a tárgyévi jövedelmet. Amennyiben a tárgyévi jövedelem legalább 30% mértékben elmarad az előző évek átlagától, úgy a termelő a kiesés 69,9%-át kapja meg kompenzáció formájában, a gazdasági zárást (mérlegbeadást) követően október végén (tárgyévet követő év!).

Az MKR aktuális tapasztalatai

Az elmúlt évek alapján legnagyobb kockázatot a növénytermesztők számára a tavaszi fagy és az aszály jelentették, melyek az ültetvényekben, valamint őszi vetésű kultúrákban okoznak jelentős termésveszteséget.  Ez az oka annak, hogy a biztosító társaságok ezeket a kockázatokat nagyon korlátozottan és limitáltan vállalják. Tavaszi fagy kockázatot gyakran mossák össze a téli faggyal. Fontos hangsúlyozni, hogy a biztosítók feltételiben a tavasz április 1-én kezdődik, tehát az ezt megelőző fagykárok csak akkor minősülnek biztosítási eseménynek, ha azt -15°C, vagy annál hidegebb hőmérséklet okozza. Ha valaki nem volt elég éber, és elmulasztotta, hogy teljeskörű biztosítást kössön tavaszi fagy kockázatra, még mindig lehetősége van az I-es pillérből kárenyhítő juttatás igénylésére.

Egyre jellemzőbb hazánkban a kora tavaszi aszály is, mely leginkább az őszi vetésű növényeinkben okoz kárt. Fontos felhívni a figyelmet, hogy a biztosítók kockázatviselése a szerződéskötést követően kezdődik, így az ezt megelőző csapadékmentes napok nem számítanak biztosítási eseménynek. A Kamara Falugazdász hálózata a gazdák rendelkezésére áll, így a kibővített kockázatkezelési rendszerben is tudnak segíteni, akár egyénre szabott megoldást keresni.

(NAK)