Összehangolt lesz az új állattenyésztési törvény - 2018. 10. 29.
Agrárhírek

2018. november 1-től valamennyi EU-s tagállamban, így Magyarországon is alkalmazni kell a hatályos állattenyésztési rendeletet. A jogharmonizáció keretében itthon pedig készül az új állattenyésztési törvény.

Az Európai Unióban 2016-ban megújult az állattenyésztési szabályozás, az erre vonatkozó EU-rendelet és hozzá kapcsolódó bizottsági rendeletek 2018. november 1-én hatályba lépnek, azok közvetlenül alkalmazandóak valamennyi tagállamban. Ezeket az előírásokat a tagállamoknak összhangba kell hozniuk a saját törvényeikkel, ezért még ebben az évben az Országgyűlés elé kerül az új állattenyésztési törvény – mondta az október 18-i országos húsmarhatenyésztési tanácskozáson Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára.


Eltérő alkalmazás volt


Mint mondta, főként azért vált szükségessé az új uniós szabályozás, mert a korábbi állattenyésztési regulákat az egyes országok eltérően értelmezték és eltérően illesztették be a nemzeti joganyagokba. Szintén kiváltó ok volt, hogy biztosítani akarták a tenyészállatokra vonatkozó, a tenyésztéstechnikai és származástani feltételekre vonatkozó, valamint a tenyészállatok és azok szaporítóanyagai kereskedelmének egységes szabályozását.

A legfontosabb változások november 1-től. A már elismert tenyésztő szervezeteket, tenyésztő egyesületeket, tenyésztő szövetségeket, magánvállalkozásokat és egyéb szervezeteket az EU-rendelettel összhangban elismertnek, valamint az általuk végrehajtott tenyésztési programokat elfogadottnak kell tekintetni. Minden egyéb tekintetben azonban az EU rendeletben foglalt szabályokat kell rájuk is alkalmazni. Ugyanazon fajta esetében több tenyésztőszervezet is kaphat elismerést és hajthat végre tenyésztési programot. A tenyésztőszervezeteknek lehetőségük nyílik más EU-tagállamban is működni, határon átnyúló tevékenységet végezni.

A tenyésztőszervezetek elismerésekor maga a szervezet elismerése és az általa végrehajtott tenyésztési program elfogadása elkülönül egymástól, az két külön közigazgatási eljárás lesz. A törzskönyvek felépítését, valamint a tenyészállatok törzskönyvbe, illetve annak fő- és melléktörzskönyvi részébe történő bejegyzésének szabályait, valamint a tenyésztőszervezet kötelezettségeit az EU-rendelet részletesen szabályozza, a tenyésztési programoknak e téren sokkal szűkebb mozgásteret biztosít.

A rendelet megteremti az úgynevezett uniós referenciaközpontok létrehozásának jogi alapjait, melyek a teljesítményvizsgálatok és a tenyészértékbecslések módszerének egységesítését célozzák. A származási igazolások tartalmi elemei kötöttebbek lesznek, a rendelet konkrétan megfogalmazza, hogy azoknak mit kell tartalmaznia. Egységesítik a harmadik országokból történő fajtatiszta tenyészállatok és azok szaporítóanyagai EU-ba hozatalának rendszerét. Emellett szigorúan szabályozza a rendelet a határon átnyúló tenyésztési tevékenységet is.


Eljárt felette az idő


Tarpataki Tamás elmondta, a jelenleg hatályos 1993-as állattenyésztési törvény és annak – sok esetben szintén egy-két évtizede megalkotott – végrehajtási rendeleteinek módosítása, megújítása egyéb szempontok miatt is időszerűvé vált, így az uniós harmonizáció jó alkalom erre. Hozzátette, az EU-s jog csak a szarvasmarha, bivaly, zebu, juh, kecske, ló, szamár és sertés fajok fajtáinak tenyésztését szabályozza, ezért az „egyéb”, közösségi jog által nem szabályozott állatfajtákra – például a baromfira – teljes nemzeti szabályozást szükséges kialakítani, amely nem ütközhet az EU egyéb szabályaival, főként a versenyjogi szabályaival.

Mint mondta, az új törvény célja, egy a mai kor követelményeinek megfelelő, az ágazat érdekeit segítő jogszabály megalkotása, a hazai tenyésztésszervezés értékeinek és a hazai tenyésztők érdekeinek megvédése, valamint az állatgenetikai erőforrások és a kiemelt genetikai értéket képviselő, védett, őshonos, veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták védelme. Úgy fogalmazott, hogy a tárca reményei szerint az a parlament az év végig elfogadj a törvénytervezetet, a kapcsolódó végrehajtási rendeleteket pedig ezt követően alkotják meg.

 

Pozitív folyamatok

Mint Tarpataki Tamás ágazatértékelésében elmondta, a KSH 2018. június 1-jei adatai szerint a szarvasmarhák és ezen belül a tehenek számának 2011-ben kezdődött növekedése 2018-ben is töretlen. A gazdasági szervezetek állományának szinten maradása mellett bővült az egyéni gazdaságokban tartott szarvasmarhák száma. Az elmúlt nyolc évben a szarvasmarhák és ezen belül a tehenek állománya negyedével emelkedett, ennek motorja az egyéni gazdaságok bővülő termelése volt. A szarvasmarhák száma 2018. júniusában 879,8 ezer volt, éves összevetésben 15,8 ezerrel, 2010-hez képest pedig 174,0 ezerrel nőtt. A tehénállomány 397,2 ezerre bővült, ami 2010-hez képest 82,7 ezres növekedést jelent. A helyettes államtitkár szerint a pozitív folyamatok mögött meghatározóan a kedvező támogatási feltételrendszer, a földhasználati szabályozások, a húsmarhakivitel alakulása (főként Törökországba), és a tejpiaci helyzet javulása áll.

 

A szervezettségen lehet még javítani

Néhány nappal a keszthelyi konferencia után, október 24-én tartotta meg az Agrárminisztérium a húsmarhaágazati szakmai szakmai napját. 
– A hazai húsmarhaállomány az utóbbi évtizedben folyamatosan növekedett, mára meghaladta a 300 ezres létszámot, amelynek több mint a fele tehén. Az állomány döntő részben családi gazdaságok kezében van – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár. – Az ágazat szervezettsége ugyanakkor még messze elmarad a kívánatostól, amelyen változtatni kell. A magyar húsmarhának jó piaca van, túlnyomó részt külföldön talál vevőre.

Felhívta a figyelmet arra, hogy idehaza a marhahúsfogyasztás elmarad az uniós átlagtól, ennek növelése előnyös lenne a fogyasztónak és biztos piacot adna a termelőknek. A marhahús-fogyasztás Magyarországon az összes húsfogyasztás 3-5 százalékát adja csupán, ami évi 3 kg/fő mennyiséget jelent és az EU-átlagfogyasztás alig harmada. Így a hazai marhahúsfogyasztásban van fejlődési potenciál. Ehhez szerinte egyrészt megfelelő minőségű feldolgozott árualapot szükséges előállítani, másrészt erősíteni kell a magyar kiskereskedők és az éttermek, valamint a magyar tenyésztők közötti szakmai együttműködést.

Mezei Dávid vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár kiemelte, a húshasznú szarvasmarhatartással foglalkozó gazdálkodók számára a Vidékfejlesztési Program keretében beruházási, normatív és más pályázati felhívások is lehetőséget adtak támogatási források elnyerésére. Az ágazat beruházási elképzeléseinek támogatását négy pályázat szolgálta (trágyatárolók építése, szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése, mezőgazdasági termékek erőforrás hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban, mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása), amelyek keretében eddig már több mint 153 milliárd forint támogatás megítéléséről született döntés.


(nak.hu/RF)

Agrometeorológiai előrejelzés
2018. november 16. - november 22. közötti időszakra
RÉSZLETEK