A paradicsom termesztése és intenzív hajtatása - 2017. 10. 19.
Kertészet, Szőlészet

A paradicsom (Solanum lycopersicum L.) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó zöldségnövény. Őshazája Dél- és Közép-Amerika, Európába a felfedező spanyolok, majd angol kereskedők által jutott be. Napjainkban szinte a legtöbb kontinensen termesztik. Legnagyobb paradicsomtermelő az USA Kalifornia tagállama, ahol közel 12 millió tonna ipari paradicsomot termesztenek évente. Az EU-ban Olaszország (43%), Spanyolország (25,2%), Görögország (10,4%), Portugália (6,3%) és Hollandia (645 ezer t.) rendelkezik jelentős paradicsomtermesztéssel (Helyes, 2007). Dél-Amerikában Brazília, Ázsiában Kína és Törökország a vezetők ezen a területen. Hazánkban csak a XVII. században nyert publikációt a paradicsom, de ekkor még csak dísznövényként szaporították. A paradicsom humán fogyasztásra történő termesztése Dunakeszi környékén indult el az 1870-es évek kezdetén, majd kiszélesedett a Hajdúságra, Kecskemét, Békés és napjainkra már Szentes környékére is. A szabadföldi termesztés mellett egyre inkább teret hódít a paradicsom intenzív, talaj nélküli hajtatása, mely technológia akár 30-40 kg/m2 termésátlagot is eredményezhet.

 

A paradicsom botanikai sajátosságai

A paradicsom kétszikű, lágyszárú, egy éves, ún. hosszúnappalos (5000 lux fényigény) növény. A paradicsom gyökérzete igen erős, 30-40 cm mélyre hatoló karógyökér, melyet sűrű, erős szerkezetű mellékgyökerek hálóznak körül. A paradicsom egyedüli sajátsága, hogy ún. járulékos gyökeret is tud fejleszteni a szárból, ha az föld alá kerül. Olykor a paradicsomot érintő szártő-betegségek esetén egy egyszerű bakhátazással elérhető, így megmenthető a növény. Szárrendszere erősen szőrözött, bordázott felületű, fajtánként eltérő mennyiségben antociánt is tartalmaz. Ezt erős lila elszíneződés jelzi. Növekedése lehet folytonos vagy determinált. Levele összetett, a levélkék karéjosak, felülete erősen szőrözött. A paradicsom fajtától függetlenül igen nagy levélfelülettel rendelkezik, ezért a növény párologtatása (transzspirációja) igen intenzív. Virágzata álfürt. A paradicsomvirág legfontosabb jellemzője, hogy a portokok laterálisan kapcsolódva csövet képeznek a bibe körül. A bibeszál rövidebb, mint a portokok, és a portokcső körülveszi a bibét. Ez teszi lehetővé az önbeporzást. Ha a portokokban nem képződik virágpor, valódi hímsterilitásról beszélünk. Ha képződik ugyan pollen, de a portokok felnyílása gátolt, ún. funkcionális hímsterilitásról van szó (Balázs, 1985). Termékenyülésében a vadrovarok, az intenzív hajtatás során a poszméhek nyújtanak segítséget. A virágzás a folytonos növekedésű paradicsomok esetében folyamatos, nem különül el a bogyófejlődés periódusától, míg a determinált fajtáknál a virágzást jól elkülönülve követi a termésfejlődés (Gould, 1983). Magjai kisméretűek, szőrözöttek, laposak. 3-4 évig őrzik meg csírázóképességüket. Termése lédús bogyótermés, mely igen értékes élettani anyagokat tartalmaz. Ezek közül kiemelkedő jelentőséggel bír az antioxidáns hatású likopin. Színe a biológiai érés állapotában piros, a globális marketing miatt azonban sokszor a korall színű termést is értékesítik.

 

A paradicsom termesztési igényei

Az étkezési paradicsom talajigénye a morzsalékos szerkezetű, könnyen melegedő, jó vízháztartású talajokkal elégíthető ki. Az Alföld talajviszonyai alkalmasak a paradicsom szabadföldi termesztésére. Vegetatív fejlődéséhez, valamint a bogyónövekedéshez a nitrogén és a kálium igénye kimagasló. Jelentős a magnézium és a kalcium igénye is, ezért a talajon történő paradicsomtermesztés során az alaptrágyaként bedolgozott 15-20 kg/m2 szerves trágyát követően, legjobb a komplex teljes értékű műtrágyák alkalmazása (Ferticale, Volldünger, Poly-feed). Hőigénye igen magas, átlag 22± 7 °C (Markov-Haev). Ez azt jelenti, hogy a hajtatásban a nappali hőmérséklet max. 30-32 °C, de éjszaka nem mehet a hőmérséklet 16-18 °C alá. A nyári hajtatási időszakban a paradicsom is igen érzékeny a kalciumhiány kialakulására, ezért ennek megelőzésére az öntözést már a kora reggeli órákban érdemes elvégezni. Így lehűtjük a gyökérzóna hőmérsékletét arra a pontra, ahol a növény még képes felvenni a kalciumot. A paradicsom vízigénye 500-600 mm a teljes tenyészidőszak folyamán. A napi vízigénye a hőmérséklet és a növény méretének függvényében változik. A csepegtető öntözőrendszer segítségével a tápoldatot is ki tudjuk juttatni a növény számára. A paradicsom növényápolásában elsősorban a kötözést (a hajtásnövekedés irányítását), illetve kacsozást kell elvégeznünk, hogy a generatív-vegetatív egyensúly kialakuljon. A rendszeres gyomirtást leginkább mechanikus úton végezzük, nem tanácsos a zöldségnövények kémiai gyomvédelme.  

 

A fajtaválasztás szempontjai és jelentősége

Az étkezési paradicsom eladhatóságában óriási jelentősége van a fogyasztói igényeknek. A témát elemző szakirodalmak és a piaci tapasztalatok alátámasztják, hogy a termés minőségi tulajdonságai közül az alak, a méret, a felület, a szín, a húskonzisztencia, a tárolhatóság és az íz igen fontos kritériumok. A hátrányos fajtatulajdonságok, mint például a zöldtalpasság, az egyenlőtlen színeződés, a puha húsállomány, az üregesség és a szabálytalan bogyóalak teljesen tönkretehetik a paradicsom piacosságát, eladhatóságát. A fajta kiválasztásához azonban az adott hajtatási technológiát, a termesztő-közeget, és a hajtatás időszakát is figyelembe kell venni. Az intenzív hajtatásra a folytonos növekedésű hibridek bizonyulnak a legalkalmasabbaknak, míg a szabadföldi termesztésre a determinált növekedésű, kemény húsú fajták ajánlottak. A hajtatási hibridektől elvárható, hogy a fürtön belüli virágszám legalább 6-8 darab legyen. Előnyös tulajdonság még a fürtelágazásra való kisebb hajlam, az élénkzöld hosszú csészelevél, a jó kötődő képesség még a fényszegény időszakokban is. A nyitott növényhabitus megkönnyíti a növényápolási munkákat, valamint a szedést. A jó tápanyag-hasznosítás fajtától is függő tulajdonság. A fajtával szemben elvárás, hogy a tenyészidő teljes szakaszában a növény optimális mértékben használja fel a rendelkezésére álló tápanyagokat. Ennek fokozására oltott palánták alkalmazása a legcélravezetőbb. Nem szabad azonban megfeledkeznünk sem a hajtatás, sem a szabadföldi termesztés során a termesztés biztonságát állandóan veszélyeztető kártevőkről és kórokozókról sem. Ennek érdekében a kiválasztott fajta ellenálló képességét is figyelembe kell venni. A megfelelő fajta kiválasztása tehát eldöntheti a termesztés sikerét.

 

A hajtató-berendezés és a termesztő-közeg jelentősége

 

Intenzív paradicsomhajtatás kőgyapotban

A termesztés teljes sikerét számos tényező befolyásolhatja. Ezek egyike a termesztő-közeg és a termesztés időpontjának helyes megválasztása. Magyarországon az intenzív paradicsomhajtatás leginkább kőzetgyapoton történik, többnyire intenzív alanyra oltott palánták alkalmazásával. Az agregatponika rendszerben a tápanyagok automatizált kijuttatása és utánpótlása, a biológiai növényvédelem alkalmazása, valamint a fűtéstechnika kiépítése együttesen lehetővé teszik a paradicsom akár egész éven át történő intenzív hajtatását az üvegházakban, illetve a fóliaborítású termesztő-berendezésekben. A kertész számára így lehetőség nyílik a növényállomány egyszeri betelepítésére és a piac folyamatos ellátására. A hosszú tenyészidő miatt erre a célra a folytonos növekedésű, oltott palánták alkalmasak. A tápanyagellátás menetét általában a rendszert irányító cég javasolja. A rendszer alkalmazásával akár 30-40 kg/m2 is termésátlag is elérhető. Ekkora terméshozamnál már különös gondot kell fordítani a fürtök rögzítésére is. Erre speciális műanyag klipszeket alkalmazunk. Ugyanakkor tisztában kell lennünk a víz minőségi mutatóival is. Hazánkban igen kevés termesztő körzetben alkalmas a víz az intenzív paradicsomhajtatásra. A hajtatás végén komoly gondot okoz a veszélyes hulladékként jelentkező használt kőzetgyapot paplanok és kockák megsemmisítése.

Intenzív paradicsomhajtatás kőgyapotban

 

 

Intenzív paradicsomhajtatás konténerben

Lényegesen kisebb beruházási költséggel működtethető a konténeres hajtatási technológia, mely során a paradicsom gyökértömegének fejlődéséhez elegendő űrtartalmú (12-16 literes) műanyag vödröket használhatunk fel. A konténerben a termesztő-közeg semleges kémhatású tőzeg és perlit keveréke, de esetenként komposztanyagok is lehetnek. A tápanyag-utánpótlás és öntözés egy menetben, csepegtető öntözőrendszer segítségével gazdaságosan megoldható. A konténerekbe akár két növény is ültethető, így megnövekedhet az egységnyi területről betakarítható termés mennyisége. A konténeres technológiában hajtatott paradicsom esetében a folytonos növekedésű, illetve a determinált hajtásrendszerű növények egyaránt alkalmasak. Az elérhető legmagasabb termésátlag 20-25 kg/m2. Az állományváltás azonban szükséges, ezzel a technológiával nem tudjuk megvalósítani az évi egyszeri betelepítést. A hajtatás befejeztével a letermett növényeket szecskázva, majd a vödrökben lévő használt termesztő-közeggel összekeverve komposztálhatjuk. A komposztot később a szabadföldi zöldségtermesztés vagy egyéb kultúra termesztésére a talajba bedolgozhatjuk. A konténeres hajtatás környezetbarát, nem jelentkezik veszélyes hulladék, a konténereket több évig is újra fel lehet használni.

Paradicsomhajtatás konténerben


 

Intenzív paradicsomhajtatás talajon

A hagyományos, talajon történő intenzív paradicsomhajtatás a legmunkaigényesebb technológia. A palánták betelepítése előtt célszerű a talajminta értékei alapján a talaj feljavítását és a szükséges tápanyag-utánpótlást elvégezni. Erre a célra legalkalmasabb az almos baromfi- vagy szarvasmarhatrágya 15-20 kg/m2 bedolgozása. A talaj simítás után a palánták kiültetése, majd a csepegtető öntözőrendszer kihelyezése is munkaigényes folyamat. A kiültetett palántákat árasztani kell, hogy az ültetés előtti stresszt úgymond „kiheverje” a növény. A hajtatás során a gyomtalanítás, illetve a talajlazítás folyamatos kapálást igényel, amely igencsak igénybe veszi a kertész munkaerejét. A növény fejlettségi és egészségi állapotához igazítva valósítjuk meg a tápanyag-utánpótlást, amely a csepegtető öntözőrendszeren keresztül, oldott komplex műtrágyák segítségével történhet. Folyamatosan számolnia kell azonban a talajlakó kártevőkkel és kórokozókkal is. Tapasztalataim alapján a talajon történő hajtatás esetében az ellenálló, jobb tápanyag-hasznosító képességgel rendelkező oltott palánták alkalmasabbak a saját gyökéren nevelt paradicsomokkal szemben. Gazdaságossági szempontból a folytonos növekedésű paradicsom hibridek alkalmazása a célszerű, melyet döntéssel egy kissé hosszabb tenyészidőre és nagyobb termésátlagra tudjuk késztetni. Amennyiben nem alkalmazunk vetésváltást (pl. saláta, hónapos retek, fokhagyma) a talajfertőtlenítés költsége is befolyásolja a paradicsomhajtatás ökonómiáját. 

 

 

A szabadföldi paradicsomtermesztés

A szabadföldi paradicsomtermesztés sikere leginkább az időjárás függvénye. A meteorológiai tényezők sajnos nem minden évben kedvezőek a szabadföldi termesztéshez. A szabadföldi paradicsomtermesztés munkafázisai: a talaj-előkészítés, trágyabedolgozás, palántanevelés- és ültetés, a rendszeres növényápolási és növényvédelmi, valamint betakarítás gépköltsége óriási anyagi terhet jelent a gazdák számára. Ezzel sajnos nincs szinkronban a paradicsom felvásárlási ára. A szabadföldi paradicsomot leginkább konzervgyári értékesítésre és felhasználásra (ivólevek, ketchup, sűrítmények) termesztjük, ezért ezeknek a fajtáknak keményebb a húsuk, melyet a kispiacokon, parasztpiacokon étkezési célra nehéz lenne eladni. Erre a célra a determinált típusok a legalkalmasabbak, de természetes termesztésbe vonható a folytonos növekedésű ipari paradicsom is. Ez esetben kordon felállítását kell elvégeznünk. Elvárás a fajtákkal szemben, hogy a gépi betakarítás igénybevételének ellenálljanak, illetve, hogy a tárolás során az aromaanyagok ne roncsolódjanak. A szabadföldi paradicsomtermesztésben is ajánlott az oltott palánták és a bakhát alkalmazása. A talaj vízmegőrzésére fólia vagy szalmatakarást alkalmazhatunk. A betakarítás kézzel, de leginkább paradicsom kombájnokkal végezhető.

 Szabadföldi paradicsomtermesztés gépi betakarítása Kaliforniában

 

 

Dr. Lantos Ferenc PhD

docens

Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar

 

2014. augusztus

Eseménynaptár
Apróhirdetés
Agrometeorológiai előrejelzés
2018. január 16 – 22. közötti időszakra
RÉSZLETEK