Az egyik legerősebb baromfitermelő ország lehet Magyarország - 2018. 05. 11.
Agrárhírek

Fejlesztésekkel és beruházásokkal biztosítható a baromfiágazat versenyképessége, a termelés és export növekedése – hangzott el a baromfi világnapi tanácskozáson. Kiderült az is, hogy a madárinfluenza 20 milliárd forintnyi kárt okozott az ágazatnak.

Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke május 10-én, Budapesten, a Baromfi Világnap alkalmából szervezett szakmai tanácskozáson. Kiemelte, hogy a baromfiágazat teljesítményével, exportjával, adófizetésével, vidéki munkahelyek megőrzésével jó befektetés a kormánynak. Az ágazat versenyképességének fokozásával pedig Magyarország Európa egyik legerősebb baromfitermelő országává válhat.

Zászlós Tibor hangsúlyozta, hogy a fejlesztésekkel várhatóan csökkenne a járványvédelmi kockázat, javulna a termelésbiztonság is, ami kiemelten jó exportpiacokat teremthet. A technológiai fejlesztések mellett szükség lenne az állattartó épületek korszerűsítésének, valamint új telepek létesítésének támogatására. A NAK alelnöke fontos feladatnak nevezte az idén járó nemzeti támogatások elfogadtatását és azt, hogy a piaci folyamatokból fakadó károk mérséklésére létre kell hozni egy jövedelemstabilizációs alapot. Kitért arra is, hogy a MERCOSUR, a dél-amerikai országokkal kötendő újabb kereskedelmi megállapodás hátrányosan érinti az Európai Unió (EU) mezőgazdaságának több szektorát, így a baromfi ágazatot is.
– Számítások szerint az új megállapodás megkötése évi hétmilliárd euró kárt okozna az unió agráriumának, ágazati hatásként pedig 150 millió csirkével csökkenne az EU baromfiállománya. Ugyanakkor a magyar termelésnek hosszabb távon számolnia kell a lengyel konkurenciával is – tette hozzá.

A NAK elnöke megjegyezte, azz EU baromfiágazata már most is a legszigorúbb standardokkal rendelkezik a világon az állatjólét és az élelmiszerbiztonság területén is. Ennek ellenére az állatvédő szervezetek támadják a csirkehizlalást, illetve nyomást gyakoroltnak az étkezési tojástermelésre is.

Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója elmondta, hogy a madárinfluenza következményeként tavaly 600 ezer tonnára csökkent a baromfiágazat kibocsátása, 2016-ban még 620-630 ezer tonna élő baromfit állítottak elő, idén óvatos becslés szerint 700 ezer tonnát prognosztizálnak. Az ágazat élő alapanyagban mintegy 250 milliárd forint értéket állít elő, a feldolgozott termékekkel ez eléri az évi 500 milliárd forintot. A madárinfluenza az ágazat számára mintegy 20 milliárd forintnyi kárt okozott.

Ez volt az ötödik ilyen esemény a világnap 2014-es bevezetése óta. Az ünnepi alkalom célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a baromfiszektorban működő vállalkozásokra, amelyeknek egyre fontosabb szerepük lesz a világ élelmiszer-ellátásában. A baromfitermelésnek is óriási a felelőssége abban, hogy a 2050-re prognosztizált 9 milliárdnyi ember élelmiszerigényét a lehető legteljesebben kielégítse. A baromfiszektor az egyetlen olyan ágazat, amely e kihívásnak a legnagyobb mértékben meg tud felelni. A termékpálya a legnagyobb fehérje-kibocsátónak számít, a világ összesített baromfifogyasztása pedig egyes kimutatások szerint már 2015-ben meghaladta a sertéshúsét.
A nemzetközi szintű Baromfi Világnap bevezetését a Baromfi Termék Tanács kezdeményezte. A világnap megtartását az Európai Baromfi-feldolgozók és -kereskedők Szövetsége, a Nemzetközi Baromfi Tanács és a tudományos baromfis világszervezet is támogatja.

 


MTI/BTT

 

 

 

Eseménynaptár
Apróhirdetés
Agrometeorológiai előrejelzés
2018. november 9. - november 15. közötti időszakra
RÉSZLETEK