Törvény készül az almapiaci árak szabályozására - 2019. 01. 30.
Agrárhírek

Az almatermelés és -feldolgozás volt a központi témája a vásárosnaményi agrárfórumnak. A szakminiszter jelezte, hogy törvénymódosítás várható a felvásárlási árról. A termelői feldolgozó létesítését pedig támogatja a kormány.

Az Agrárminisztérium partnere kíván lenni az almatermelőknek az almapiaci helyzet megoldásában, de ehhez a gazdáknak el kell dönteniük, hogyan akarnak termelni a következő években – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a NAK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének vásárosnaményi térségi agrárfórumán, január 29-én.

Nagy István hangsúlyozta, el kell dönteniük a gazdáknak azt is, hogy a léalma feldolgozását, valamint az étkezési alma piacra juttatását egy, korábban már hangoztatott termelői tulajdonban feldolgozóüzem, hűtőház és csomagolóüzem létrehozásával képzelik-e el.
– Az is kérdés, hogy a gazdáknak egyénileg, kisebb kapacitású üzemek, vagy egy közös, nagyobb feldolgozó felépítésével járnának jobban, de mindkettő esetében teljesíteniük kell a szerződésben feketén-fehéren foglaltakat. Ha ezekre a kérdésekre igen a válasz, akkor a kormány is azt fogja mondani, igen, ez a projekt életképes és megvalósítható – közölte.

Nagy István szerint ezzel a gazdák ennek az új vállalatnak a „részvényesei" lennének, a befektetett árujuk után pedig a haszonból és az eredményekből egyaránt részesülnének.
– Ez az első lépés, amelyet a legrövidebb időn belül a minisztérium fel tud kínálni az almatermelőknek, ezzel pedig csökkenthető a termelők kiszolgáltatottsága – tette hozzá Nagy István. – A közösen megtervezett almatermelés és -értékesítés nagyobb mennyiségről történő tárgyalást, jobb árat és ütemes beszállítást tenne.

Hozzátette, szabályozott piaci viszonyok szükségesek a felvásárlási ár kapcsán is, ehhez nyújthat segítséget az a – szavai szerint az Országgyűlés elé akár két héten belül benyújtható – törvénymódosítási javaslat, amely előírná, hogy a feldolgozásra szánt alma értékesítését az átadás előtt kötelező szerződésbe foglalni. Kifejtette, ennek a szerződésnek kötelező árat, vagy olyan képletet kell tartalmaznia, amelyből a felvásárlási ár egyértelműen meghatározható. A javaslat értelmében minden, a feldolgozóüzemekbe beszállított almára írásbeli szerződést kellene kötni és a feldolgozóknak augusztus 1-ig a feldolgozandó mennyiség legalább 60 százalékára kell ilyen kontraktusokkal rendelkezniük.

Az almatermelésben is megmutatkozó munkaerő-problémával kapcsolatban azt mondta, a gazdáknak az idénymunka helyett a jóval vonzóbb, egész éves foglalkoztatást bevezetését is mérlegelniük kellene. Nagy István elmondta azt is, a kormányzat egyik nagy felelőssége lesz a forrásteremtés az ültetvény-korszerűsítéshez, hogy legalább ötven százalékra növekedjen az étkezési alma aránya, ami jelenlegi 30 százalék.

Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke fontosnak nevezte, hogy ha a termelők el tudnák fogadni azt a termelői keretszerződést, amelyben a felvásárlási árat – pozitív külföldi mintákra alapozva – egy többtényezős képlet alapján határoznák meg. A képlet tartalmazná például az adott év várható termésmennyiségét, a sűrítmény világpiaci árát és az alma előállítási költéségét is.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke felszólalásában elmondta, olyan fejlesztésre van szükség, amely nem kifejezetten az almasűrítmény-gyártásra összpontosít, hanem elsősorban a nyugat-európai piacokon keresett termékek előállítását célozza. Jelezte, belátható időn belül közel 8 ezer hektárnyi almaültetvény szorul felújításra, ezek a termőterületek a minőség, a hozamok, az önköltség és a hozzáadott érték már nem versenyképesek a modernebb ültetvényekkel.


(MTI/nak.hu) 

Agrometeorológiai előrejelzés
2018. január 4. - január 10. közötti időszakra
RÉSZLETEK