Sok kis segítség a húsmarhatartók érdekében - 2018. 10. 26.
Agrárhírek

Több, a húsmarhaágazat számára kedvező intézkedést kezdeményezett az elmúlt években a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A készülő állattenyésztési törvénybe azonban még a gazdák is beleszólhatnak. Az ágazat helyzete tovább javulna, ha sikerülne növelni a hazai marhahúsfogyasztást.

Hagyományos országos húsmarhatenyésztési tanácskozását rendezte október 18-án a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetségével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) és a Pannon Egyetem Georgikon Karával közösen. Ezen a konferencián 2009-ben volt legutóbb jelen előadóként Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős alelnöke – akkor a hazai húsmarhaállomány kívánatos növekedéséről, a cél eléréséhez szükséges tennivalókról beszélt. Az alelnök – mintegy utalva erre – mostani előadásában megjegyezte, hogy az állatlétszám érzékelhetően emelkedett, a teljes szarvasmarha-állományban pedig a tejhasznú (54 százalék), illetve a húshasznú (39 százalék) és a kettős hasznú (7 százalék) marhák aránya mára csaknem azonos.

Zászlós Tibor hozzátette, a kamara húsmarhaágazat további javulásáért (is) tevékenykedik, és fennállása óta több intézkedést is kezdeményezett. Így például a földtörvény az állattartóknak kedvezően változott, a támogatható terület felső határa (1800 hektár) állattartóknak magasabb lett, a termeléshez kötött átmeneti és nemzeti támogatások fennmaradtak, csakúgy, mint az anyatehén-tartás átmeneti nemzeti támogatása is. Az alelnök megemlítette, hogy a NAK és MÁSZ javaslata volt az is, hogy a magyartarka-tartók ne legyenek kizárva a 2017-ben igényelhető támogatási jogcímből a 2015-öt megelőző kettős hasznosítás miatt. Szintén eredményes kezdeményezésnek tekinthető, hogy 2018-tól a leukózis-, brucellózis- és TBC-mentességet a megyei kormányhivatal igazolja, és támogatásigényléskor nem kell csatolni a hatósági állatorvos igazolását. Kedvező változás, hogy a szaporítások bejelentése január 31-ig lehetséges, bejelentés hiánya esetén az Államkincstár ötnapos határidővel hiánypótlásra kötelezi a gazdálkodót. Továbbá az alelnök megjegyezte, ugyancsak a kamara közbenjárására vezették be, hogy immár az egységeskérelem-felületen történik a tejértékesítési jelentés beadása, és ebben lehetőség van hiánypótlásra is.

Mindezzel együtt további – az állattartók számára kedvezőtlen –, nem életszerű jogszabályok megváltoztatásán is dolgozik a kamara: ilyenek például a trágyatárolókra vonatkozó, a munkaügyi, a telephelylétesítési, illetve a széna- és szalmahasználatra vonatkozó jogszabályok.

Egy másik nagyon fontos törvény a készülő állattenyésztési törvény – Zászlós Tibor arra hívta fel a jelenlévő állattartók figyelmét, hogy amíg a társadalmi egyeztetés tart, addig jelezzék észrevételeiket az illetékesek felé, mert így elkerülhetőek lesznek a „későbbi visszakiabálások”. Mint mondta, az agrártárca az építő jellegű javaslatokat kész beépíteni, így érdemes kihasználni a fogadókészségüket.

Az alelnök elmondta, ahogy e törvény előkészítésében, úgy több más területen is együttműködik a kamara és a MÁSZ, mivel utóbbi a köztestület legfontosabb szakmai partnere az állattenyésztésben. Ahogy fogalmazott, összehangolt érdekképviseletet folytat a két szervezet, aminek köszönhetően például a támogatáspolitikában mennyiségi helyett minőségi szemlélet vált uralkodóvá, fennmaradtak a tenyésztésszervezési támogatások, elindult a tenyészbika-beállítás de minimis támogatása, lehetővé vált a genomikai vizsgálatok és a laborvizsgálatok támogatása, befejeződtek a különböző mentesítési programok és újak is elindultak, szintén lehetővé vált az állathoz kötött gyeptámogatás, készül a gyepstratégia, valamint a hatékony termelést és feldolgozást szolgáló beruházási támogatásokat ítéltek oda.

Ugyancsak közösen munkálkodnak a marhahúsfogyasztás növelése érdekében. Mint Zászló Tibor elmondta, sok múlik a megfelelő és erős ágazati marketingen – a NAK például az év első felében ezért kampányt is indított – és sok múlna az áfacsökkentésen is. Utóbbi kapcsán Tarpataki Tamás, a minisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára megjegyezte a tárca elképzelései között szerepel a marhahús áfájának mérséklése, az, hogy mikortól léphet életbe, az állami költségvetés mindenkori teherbíró képességétől is függ.

Mint az alelnök elmondta, a távolabbi – a húsmarhatenyésztőket is érintő – kamarai célok között szerepel többek között egyetlen tenyésztési hatóság kialakítása, az osztatlan közös tulajdonra és az örökösödésre vonatkozó jogszabályok megváltoztatása, a mezőgazdasági családi gazdálkodás, mint új társasági forma bevezetése, a generációváltás elősegítése, valamint a közép- és felsőfokú agrároktatás erősítése.

 

Új javaslatok

A tanácskozás résztvevői közül több, a kamarát érintő felvetés is elhangzott. Így például egy hozzászóló jelezte, a NAK megfontolhatná, hogy a falugazdász-hálózat mintájára a kezdő húsmarhatartókat is segítő szakmai tanácsadói hálózatot alakítson ki, egy másik szerint pedig a NAK közbenjárhatna abban is, hogy a Natura 2000-es területen való legeltetés ne legyen tiltott. Zászlós Tibor mindezekre azt mondta, megfontolják a felvetéseket és megvizsgálják a lehetséges lépéseket.

 

(nak.hu/RF)

Agrometeorológiai előrejelzés
2018. november 16. - november 22. közötti időszakra
RÉSZLETEK