Őszi vetésű növények védelme a kipállás, a felfagyás ellen

Az őszi vetésű szántóföldi kultúrák közül a téli-, télvégi időjárás viszontagságainak, az esetleges vadkároknak leginkább kitett növényeink: őszi káposztarepce, áttelelő magrépa, bíborhere, őszi kalászosok, nyár végi telepítésű lucerna, valamint az őszi takarmánykeverékek. Tekintsük át az ezen időszak alatt előforduló károkat, annak okait és azt, hogy miképpen kerülhetők el.

Bővebben...

A fej- és lombtrágyázásról gazdaságosan

A gazdaságos és egyben környezetkímélő termelés alapja a növények pontos tápanyag ellátása. Ez biztosítja, hogy csak annyi tápanyagot adjunk a növénynek, amennyi a megfelelő termésmennyiséghez és a legjobb minőség eléréséhez szükséges.

Bővebben...

Gyenge termőképességű és szennyezett talajok javítása

Az altalaj eddigi alkalmazása igazolta hasznosságát

A terméketlen és gyenge termőképességű talajok jobb földekkel való terítését, keverését Plinius szerint a görögök alkalmazták először. Ezt követőleg Németország északi részén javították terítéssel a rossz termőképességű talajokat. Belga területen a jobb altalajt bányászták ki és terítették el a felszínen, Mechklenburgban, Holsteinben és a büneburgi pusztákon. Angliában Arthur Joung reformer szerint, Norfolkban a márgával való terítésnek és a vetésforgóban alkalmazott vörösherének és a herefüvesnek tulajdonítható a gazdálkodás színvonalának az emelkedése.

Bővebben...

Holnaplevél (Ashitaba) termesztése

Hazánkban a gyógy- és fűszernövények termesztése és felhasználása a reneszánsz kor óta ismert. „Fűben, fában van az orvosság” volt akkoriban az orvostudomány véleménye, s ezt az orvosságot valóban a növények által termelt hatóanyagokból nyerték. A Kárpát-medence őshonos növényeinek hatóanyagait a népi gyógyászatban is alkalmazták. Napjaink orvostudománya azonban inkább a szintetikus úton előállított hatóanyagokat részesíti előnyben, így a hazai gyógynövénytermesztés kissé feledésbe merült. A 90-es évektől kezdődően az évszázadok során kialakult hazai gyógynövény termesztő körzetek családi, vagy üzemi szintű szövetkezeteik átalakultak (a nagyobb gazdasági haszon reményében) intenzív gazdasági növények termesztésével foglalkozó gazdaságokká.

Bővebben...

Sikeres repcetermesztés agrotechnikai lépései

Az idei aratás alacsonyabb repce és őszi búzatermés eredményei ne vegyék el a gazdák kedvét a repce termesztésétől. Oka elsősorban a rendkívüli időjárás volt. Az elmúlt szárazabb ősz miatti gyengébb kelés, az idei száraz, hideg tavasz és az erős zivatarokkal telített májusi esők elvitték a nagy termések esélyeit. A várva-várt májusi eső zuhanásszerűen hullott  a talajra és az esővíz elfolyt nem ivódott a talajba, a viharos szelek pedig összedöntötték ill. törték a megkésett, gyenge növényeket, melynek negatív hatásai aratáskor derültek ki. A becőben a magok nem tudtak tovább fejlődni, így az apró mag ill. az alacsony ezermagtömeget aratáskor tapasztalták a termelők. Remélhetőleg nem minden év lesz ilyen mostoha, de az időjárás változások miatt az agrotechnikai lépéseket pontosabban kell betartanunk.

Bővebben...