Az őszi búza rovarkártevői

Az őszi búza régi időktől fogva méltán a magyar föld büszkesége. Termesztésének kiválóan megfelelnek természeti adottságaink, ezért kiváló minőségű búzát vagyunk képesek termelni. A legendás bánáti búza helyét ma már új fajták vették át, de a vetésszerkezetben az őszi búza még mindig a legjelentősebb kalászosként, 1 millió hektár feletti részarányt foglal el.

Bővebben...

Növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálata Magyarországon

A növényvédelmi gépeket pontos vegyszeradagolás és környezetkímélő működés kell, hogy jellemezze. Ez pedig igen nagy felelősséget ró kezelőjére, tulajdonosára, hogy a gépek jó műszaki állapotban álljanak munkába. Ezért a permetezőgépeket olyan rendszeres műszaki felülvizsgálatnak kell alávetni, ahol hitelesített műszerek segítségével kimutatják, hogy a berendezés megfelel vagy sem a hatályos jogszabályoknak. A gazdák sajnos nincsenek abban a helyzetben, hogy a növényvédő gépeiket otthon egyszerű, esetleg házilag készített eszközökkel vizsgálat alá vegyék, netalán működésüket korrigálják. Ez az eljárás veszélyes lehet! Helytelen beállításból adódóan a permetező gép környezeti terhelés forrása lehet, mely kedvezőtlen hatással van mind a termesztés költségére és a növény minőségére.

Bővebben...

A tarkavirágú (homoki) lucerna és termesztése

A talaj termékenységét gátló tényezők közül a nagy homoktartalom 746 ezer ha-on, Magyarország összterületének 8%-án érvényesül. Ide tartoznak a szerves és ásványi kolloidokban szegény homoktalajok, elsősorban az ország három jellegzetes homoktáján: a savanyú kémhatású, karbonát-mentes Nyírségben és Somogyi Dombvidéken, valamint az erősen karbonátos Duna-Tisza közi Hátságon. Ezek termékenységét a szerves és ásványi kolloidok kis mennyisége, sőt hiánya, valamint a túl nagy homoktartalom, illetve ennek következményei korlátozzák: igen nagy vízáteresztő-, gyenge víztartó-képesség – kis hasznosítható vízkészlet – nagy aszály- és szélerózió érzékenység; kis természetes tápanyagkészlet. Racionális hasznosításuk előfeltétele a rajtuk termesztett növény víz- és tápanyagellátásának biztosítása, a talaj szerves és ásványi kolloidokban történő gyarapítása, hatékony szélerózió-védelem és megfelelő vetésszerkezet. (Németh, 2005)

Bővebben...

Kalászosok termesztése Magyarországon

Magyarországon a kalászosgabona-termesztésnek nagy hagyománya van, a vetésterület jelentős részét e növénycsoport foglalja el, ezzel az egész mezőgazdaság eredményességét befolyásolja. A termelés eredményessége nagymértékben függ a gyomosodástól, illetve a védekezés hatékonyságától. Korábban az agrotechnikai, földművelési eljárások főként a gyomszabályozást vették figyelembe. Ennek a technológiának fontos eleme volt a vetésforgó (ritka és a sűrű sorú, tavaszi, illetve őszi vetésű növények, egyszikű, kétszikű kultúrnövények sorrendbe állítása) és a talajművelés gyakorisága.

Bővebben...

Az ökológiai gazdálkodásban talajkezelésre engedélyezett mikroorganizmus kultúrák

Kolontáron 2010. október 4-én Magyarországon eddig nem észlelt katasztrófa történt. A timföldgyár vörösiszap tároló gátja átszakadt. A kiömlő, erősen lúgos iszap elöntötte Kolontár és Devecser egy részét. Tíz ember meghalt, több mint 120 ember súlyosan megsebesült, több mint 230 házat el kell bontani. Mintegy 1000 hektár termőföld vált szennyezetté. A 13-14 pH-jú rendkívül lúgos iszap kiölte a talajéletet, és veszélyes toxikus nehézfémekkel szennyezte. Ahhoz, hogy a szennyezett holt talajokat újra termővé tegyék, eddig ismeretlen, nem alkalmazott talajjavítási technológiát kell alkalmazni. Rendkívül erős kémiai fertőzöttség miatt elsősorban az ökológiai (bio) gazdálkodásban engedélyezett, szintetikus vegyszereket nem tartalmazó készítményeket célszerű alkalmazni. A megoldás valószínűleg egy komplex talajjavítási, rekultivációs módszer lesz, mely során meg kell oldani, hogy a terület újra alkalmas legyen növénytermesztésre (először esetleg energianövények, erdő telepítésére, később állati majd emberi táplálkozásra alkalmas táplálék, élelmiszer előállítására).

Bővebben...