Szemestermény-szárítók, -tárolók elektronikai berendezései, automatikái

Ahhoz, hogy a mezőgazdasági terményeket tárolási és később feldolgozási állapotra hozzuk, egy igen energiaigényes, bonyolult – üzemeltetés szempontjából tekintve – szárítási folyamaton kell keresztül mennie. Napjainkban nem engedhetjük meg, hogy a gabona vízelvonása és tárolása elektronika és automatika nélkül történjék meg. Ezek a mérő-érzékelő, ellenőrző és folyamatszabályozó rendszerek kiküszöbölik a kezelő személyzet hibáit, gyorsan reagálnak a hírtelen, váratlanul fellépő problémákra, azaz biztonságossá és egyszerűbbé teszik az üzemeltetést, és nem utolsó sorban megjegyzendő, hogy hozzájárulnak a minőségi terménykezeléshez, a veszteségek kiküszöböléséhez és a többlet szárítási idő elkerüléséhez, így az energiaköltségek csökkentéséhez is.

Bővebben...

A szárítás hatása a gyógynövények illóolaj-tartalmára

A gyógy- és fűszernövények felhasználása hosszú múlttal rendelkezik, alapanyaga számos gyógyszerkészítménynek, fitoterapeutikumnak, kozmetikumnak, aromaanyagnak, de mindezek mellett jelentős az élelmiszeripari és a növényvédelmi alkalmazása is. Napjainkban a herbáriumokkal kapcsolatos intenzív kutatás eredményeként olyan terápiás területre tártak fel új növényi forrásokat vagy modellanyagokat, amelyek ma még szintetikumokkal is alig gyógyíthatók. Magyarország talaj- és éghajlati viszonyai lehetővé teszik a kiváló gyógyszer és fűszernövény termesztését.

Bővebben...

A kukorica tulajdonságai és a szárítási paraméterek viszonyai

A mezőgazdasági és kertészeti termékek tartósításánál arra kell törekednünk, hogy a száradó anyag minél kisebb mértékben változzon meg. Értjük ez alatt, hogy a szerkezete, a fizikai, a kémiai, mechanikai tulajdonságai a szárítási folyamat végén ne vagy csak kis mértékben módosuljanak. Ezért a hagyományos, meleg levegős szárítóberendezésekben alkalmazott szárítási paramétereket, úgymint a közeg hőmérsékletét, nedvességtartalmát, sebességét az adott növényhez alakítjuk. Emellett a szárítási folyamat fenntartásához szükséges energia-mennyiséget a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük. Például teljesen más szárítási paramétereket használunk napraforgó, kukorica vagy búza vízelvonásakor. Miért? Mert a szárítandó termény anyagtulajdonságai fajtánként változóak.

Bővebben...

Forgatásos alapművelés gépeinek szakszerű üzemeltetése

A forgatásos alapművelés eddig a növénytermesztés egyik nélkülözhetetlen műveletei közé tartozott. Az utóbbi évek szélsőséges időjárási és csapadékviszonyai ezt a szemléletet kezdik átértékelni, ezért az alkalmazkodó vagy klímakár csökkentő alapművelést helyezik előtérbe. Ez azt jelenti, hogy a talaj nedvességtartalmára, a várható időjárási és csapadék viszonyokra tekintettel a szántást, illetve szántáselmunkálást más szemlélettel kell végezni, vagy gyakrabban kell a forgatás nélküli alapművelést alkalmazni. Az ekékkel végzett alapművelés hosszútávon természetesen nem nélkülözhető, ezért továbbra is az egyik meghatározó eleme marad a növénytermesztésnek. A szántás, mint ismeretes jelentős energiaráfordítással járó művelet, az eke rossz beállítása és nem kellő odafigyeléssel végzett szakszerűtlen üzemeltetése a minőségi jellemzők romlásán túl többlet energiát igényel. Ezért fontos annak ismerete, hogy a különböző típusú ekék beállítása és üzemeltetése milyen műveletek átgondolt elvégzését igényli.

Bővebben...

Az őszi káposztarepce vegyszeres gyomirtása

Az utóbbi 15-20 évben az őszi káposztarepce (Brassica napus) termesztéstechnológiája nagy változáson ment keresztül. Általánossá vált az intenzív technológia, ami többek között azzal járt, hogy a korábbi 10-12 kg/ha vetőmag mennyiség 2-5 kg/ha-ra csökkent, a sortávolság dupla gabona sortávolságra nőtt. A viszonylag alacsony vetőmag-mennyiséggel vetett táblákon ősszel a repce talajfedettsége nem tökéletes, nagyobb teret enged a gyomok megjelenésének. A korábban gyomelnyomó repcéből gyomnevelő növénnyé lépett elő.

Bővebben...