A nyár végi, ősz eleji talajművelési munkák és az őszi vetések gépei

A nyár eleji repce, majd az azt követő különböző kalászosok betakarítási munkái után a „jó” gazda már a jövőjére is gondol, vagyis felkészül a következő évi termésének megalapozására. Ezt a megfelelő talaj-előkészítések által, illetve az ősz elején, optimális időben elvégzett, repce és a kalászos gabonák vetéseinek során tudja biztosítani. Az ősz eleji növénytermesztési munkák sorában kiemelkedőek a talaj-előkészítés és az őszi vetések agrotechnikai elemei, amelyek elvégzésében az utóbbi években jelentősebb agronómiai, technológiai és műszaki változások következtek be. Előtérbe kerültek a forgatás (szántás) nélküli alapművelési eljárások – megjelentek azok újabb gépei –, valamint olyan magágykészítő+gabonavető gépkonstrukciók is kialakításra kerültek, amelyekkel a talaj-előkészítési munkaműveletek száma jelentősen lecsökkenthető (összevonható), illetve ezek a műveletek már a vetéssel egy menetben is elvégezhetőek.

Bővebben...

Az arató-cséplőgép felhasználása egyéb növények betakarítására

Az arató-cséplő gép meglehetősen összetett cséplő és tisztító szerkezettel rendelkezik, éppen ez teszi alkalmassá egyéb növények betakarítására is. A vágószerkezettel szemben támasztott követelmények növényenként jelentősen eltérnek, amit általában adapter cserével lehet figyelembe venni, a cséplő és tisztító szerkezet beállításával, módosításával azonban alkalmassá tehető az adott növény speciális igényei kielégítéséhez. Ezeket a növény-specifikus beállításokat a kalászos gabonára beállított géphez viszonyítják. Annak érdekében, hogy ezek a beállítások egyértelműek legyenek, először célszerű megismerkedni az arató-cséplő gépek szerkezetével, kalászos gabonákhoz történő beállításával.

Bővebben...

A tavaszi vadkárok kezelése

A Magyar Vadgazdálkodási Szakértők Országos Egyesülete (MVSZOE) fontosnak tartja, hogy a mezőgazdasági termelők és a vadászatra jogosultak között harmonikus, békés kapcsolat épüljön ki, illetve a korábban a vadkárok miatt már elmérgesedett kapcsolatok rendeződjenek. A jó kapcsolat, az együttműködési készség alapja, hogy mindkét fél tisztában legyen a saját illetve a másik fél terheivel, kötelezettségeivel és lehetőségeivel. Mindezekhez próbálunk segédkezet és útmutatást nyújtani.

Bővebben...

Hogyan alakulhat a kukorica ez évi károsító-helyzete?

A 2013. év időjárása csak részben volt kedvező a kukoricatermesztés számára. A vetés időszakában a legtöbb helyen hűvös, csapadékos időjárás uralkodott, sokfelé a belvíz, a túlnedvesedett talajállapot késleltette a vetést. Az április végi erős felmelegedés aztán a kukorica gyors, szinte robbanásszerű kelését eredményezte. A virágzásban és kötődésben az állományok szépen fejlődtek, s megfelelő szemszám alakult ki a csöveken. A június közepétől beköszöntő aszályos időjárás azonban megviselte a növényeket, nem fejlődtek megfelelően, felszáradtak és romlott a termékenyülés. Júliusban jellemzővé vált, hogy a kukorica levele besodródott, sok helyen a szár is elkezdett kiszáradni. Az augusztusi meleg, száraz időjárásban helyenként akár 15 hőségnapot is regisztráltak a hónap során. A kukoricaállományok fokozatosan „összerogytak” az aszályban.

Bővebben...