Együtt azzal, hogy világszerte előtérbe kerültek a környezet szennyezésének csökkentését célzó törekvések, egyre növekszik az egészséges élelmiszerek iránti igény is. A vegyszermentes árunak, főleg pedig az ilyen alapanyagból készült élelmiszereknek jó a piaca. Ugyanakkor – mivel a mezőgazdasági tevékenységnek bevétel termelő szerepe van, családok életét befolyásolja a gazdálkodás sikeressége -, mindig mérlegelés tárgyát kell képezze a szükséges inputok költsége, az egyéb ráfordítások ára, a támogatások felvételének lehetősége.    

Írásunkkal információkat kívánunk nyújtani a különböző ősi búzafajok (Mv Hegyes tönke, az Mv Menket alakor, és a Martongold tönkölybúzák) ökológiai termesztését fontolgatóknak, illetve reméljük, hogy a már most is ezzel foglalkozókat eszmecserére késztetjük.

A cikk alapjául szolgáló előadás elhangzott az „Őshonos - és Tájfajták - ÖKOTERMÉKEK –EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS - VIDÉKFEJLESZTÉS - A XXI. század mezőgazdasági stratégiái” c. konferencia (2016. október 05-07.) keretében Nyíregyházán.

 

A vizsgálat kiindulópontja

A népesség egyre nagyobb hányada válik tudatos fogyasztóvá, egyre többen igénylik az egészséges élelmiszert, amelynek feltétele az egészséges alapanyag. Egészséges növény csak nagyfokú szakértelemmel, széleskörű ismeretek szintetizálásából eredő hozzáértéssel termeszthető. Az egészséges élelmiszer elsősorban a kemikália-mentességet jelenti. A növénytermesztésben a legnagyobb mennyiségben felhasznált kémiai eredetű anyagok a herbicidek, melyek a konvencionális termesztési technológiákban az összes felhasznált peszticid felét-kétharmadát teszik ki. Az ökogazdák eszköztárában nem szerepelnek a szintetikus növényvédő szerek, az agrotechnika elemeire (területkiválasztás, növényi sorrend, fajtaválasztás, talajművelés, vetési paraméterek, tápanyagellátás), a mechanikai védekezésre és a növények alapvető gyomelnyomó képességére lehet és kell támaszkodniuk.

Másrészt az egészséges élelmiszer fogalma ma már szélesebben értelmezendő, a funkcionális élelmiszer jelleg (valamilyen egészségmegőrző hatású komponenst tartalmazó feldolgozott élelmiszer) is szempont az egyes termékek esetében.

A kutatók, a szakemberek feladata, hogy a felmerülő igényekre választ keressenek és alternatívát nyújtsanak. Így kerültek a figyelem középpontjába a korábban termesztett, majd szinte teljesen elfeledett ősi gabonafajok: a tönke, az alakor és a tönköly, melyek közös tulajdonságai, hogy

  • biotermesztésben termeszthetők,
  • magas beltartalmi értékűek, és a
  • gyomokkal szemben jó kompetíciós képességgel rendelkeznek.

 Sikeres termeszthetőségük egyik alapja tehát jó gyomelnyomó képességük, mely párosul az extenzív körülmények között érvényesíthető, ezért gazdaságosan előállítható, beltartalmilag értékes termés előnyeivel.

A tönke és az alakor képezték az emberiség élelmiszerellátásának alapjait már közel 10 000 évvel ezelőtt, és csak a XIX. század második felében szorultak ki a termesztésből. A fogyasztói figyelem a közelmúltban ismét fokozottan fordult feléjük, mivel ezek a fajok jelentős mennyiségű bioaktív anyagot termelnek (Kovács 2009).  A többi ősi gabonafaj termesztőihez hasonlóan a tönkével és az alakorral foglalkozó gazdák is kiegészítő, területalapú támogatáshoz juthatnak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból. Ezzel ösztönzik a kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű, veszélyeztetett, ritka szántóföldi fajták termesztését (61/2009.(V.14.) FVM rendelet) (Mikó et al. 2009, Mikó et al. 2012). Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében létrejött egy, az ökotermesztésben alkalmazható fajok, fajták nemesítésére szakosodott kutatócsoport, amely a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. közreműködésével lefektette az organikus nemesítés feltételrendszerét és módszertanát (Kovács 2009).

 „Az volt a hipotézisünk (Kovács Géza nemrég elhunyt nemesítő kollégámmal, barátommal együtt), hogy az intenzív termelésre nemesítés során megkopik a növények (gabonák) gyomelnyomó képessége. Ezért tettük be a Manhattan fajtát is, hogy lássuk így van-e.”  - fogalmazta meg a vizsgálat kezdetén Roszík Péter. 

Elsődleges célunk tehát az volt, hogy képet kapjunk a vizsgált ősi őszi búza fajták gyomelnyomó képességéről, két intenzív fajtával összehasonlítva.

 

A cikk nem ért végett !

 

További fejezetcímek:

A vizsgálatba vont ősi fajok

A vizsgálat körülményei

Az egyes búzafajták gyomosodási viszonyainak értékelése

Megállapításaink és Következtetéseink

 

 

A teljes cikket az Őstermelő - Gazdálkodók lapja című kiadványunkban (2017-4.szám) olvashatják, illetve megrendelhetik a Szerkesztőségtől:

 

Primom Tanácsadó és Információs Hálózat

4400 Nyíregyháza, Luther u 16.,

Tel: 42/414-188

                E-mail:  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

                       http://ostermelo.com/kapcsolat