A vadászatra jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles a vad által okozott kárt a károsultnak megtéríteni.

 

Vadkárnak minősül

  • a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá
  • az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot meghaladó része

 

Ha a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli.

Nem tekinthető vadkárnak, és így a vadkár számításánál nem vehető figyelembe a megújuló természeti erőforrásnak és nemzeti vagyonnak minősülő vadállomány életfeltételeinek kielégítésére szolgáló természetes önfenntartási érték.

 

A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetve akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

A vadászható állat által okozott kár

A vadászatra jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a vadászatra vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső okot kell tekinteni.

A vadászati kár

A vadászatra jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt.

A vad elpusztításával okozott kár

Aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a vadászatra jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.

A kár megelőzése

A vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében köteles

  • a földhasználók számára elérhető módon a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos kapcsolattartót megadni;
  • a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;
  • a vad általi károkozás vagy a károkozás veszélyének észlelése esetén a föld használóját haladéktalanul értesíteni;
  • a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv gímszarvasra, dámszarvasra, őzre, muflonra és vaddisznóra vonatkozó részét teljesíteni;
  • fokozott vadkárveszély esetén a vad riasztásáról gondoskodni, valamint a vadkárral veszélyeztetett területre megfelelő számú és típusú, a vadkár megelőzését vagy elhárítását szolgáló vadgazdálkodási berendezést elhelyezni;
  • ha a vadkár megelőzése másként nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve ideiglenes villanypásztort telepíteni a kár veszélyének fennállása idejére, melynek üzemeltetéséről a vadászatra jogosult és a föld használója közösen gondoskodik;
  • ha a villanypásztor telepítése nem elegendő a vadkár megelőzéséhez, illetve a vadkár megelőzése másképp nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve más, a vadkár ellen célravezető szakszerű védekezési, illetve riasztási módszerek alkalmazásában közreműködni, illetve ahhoz hozzájárulni;
  • a szükséges mennyiségben és mértékben elterelő etetést végezni;
  • a szükséges mennyiségben és mértékben vadkárelhárító vadászatot folytatni;
  • a nagyvadállomány túlszaporodása esetén - a fokozott vadkárveszélyre tekintettel - a vadászati hatóságnál idényen kívüli állományszabályzó vadászat engedélyezését kezdeményezni.

 

A vadászatra jogosult a mezőgazdálkodáson, illetve az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében - vadveszély esetén - az út létesítőjénél, illetve fenntartójánál, továbbá a vasút létesítőjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetve közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út, illetve a vasút létesítője, fenntartója, valamint üzemeltetője - ha a vadászatra jogosult a létesítés vagy az elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az üzemeltetés költségeit vállalja - köteles a kezdeményezésnek helyt adni.

 

A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles

  • a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni;
  • a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni;
  • a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;
  • az általa szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőrizni;
  • nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében;
  • a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;
  • a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi;
  • apróvadas vadászterületen az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott táblák kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni.

 

A föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.

Ha a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon nem tesz eleget, a vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.

 

Ha a föld használója vadkár igényét érvényesíteni kívánja, úgy az adott növénykultúrában keletkezett vadkárra vonatkozó - a miniszter által rendeletben megállapított - bejelentési határidőn belül az észlelést követően, legfeljebb 15 nap elteltével - az egyes növénykultúrákra meghatározott bejelentési időszakban - köteles azt a vadászatra jogosultnak írásban bejelenteni.

 

Ha egyes vadfajok állománya a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenység folytatását, az élőhelyen található termékeket, terményeket, a mesterséges vizek halállományát, a vadászterület biológiai életközösségét, valamint a védett természeti területet jelentősen veszélyezteti, kezdeményezhető az adott vadfaj állományának csökkentése.

 

A vadászati hatóság a károsult kérelmére, illetőleg az erdészeti vagy természetvédelmi hatóság kezdeményezésére, vagy hivatalból kötelezi a vadászatra jogosultat az egyes vadfajok állományának meghatározott határidőn belüli csökkentésére vagy a szükséges védőintézkedések megtételére.

 

Ha a vadászatra jogosult a vadállomány-szabályozási kötelezettségének nem, vagy nem a határozatban meghatározott módon tesz eleget, a vadászati hatóság a vadászatra vadászatra jogosult költségére határozatban hatósági vadászatot rendelhet el. A határozatban meg kell jelölni az elejtendő vad faját, valamint darabszámát.

 

A kár megállapítása

Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.

  • Ha a károsult és a kárért felelős személy között a közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.

 

  • A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. A szakértőt a jegyző három munkanapon belül rendeli ki.
  • A kár felmérését - a kirendeléstől számított öt napon belül kell lefolytatni. A kárfelmérést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az előírt határidő után történt.
  • Ha késedelmes bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.
  • A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor.

 

  • A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.

 

  • Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.
  • Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti.
  • A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

 

A vadkár pénzügyi fedezete

  • A vadászatra jogosult a vadkárért fizetendő kártérítés fedezete biztosítása érdekében elkülönített számlán pénzügyi alapot, vadkár alap hoz létre.
  • A vadászatra jogosult az adott vadászati évet megelőző vadászati évben a vadászatra jogosult által a vadkárért kifizetett kártérítés mértékének megfelelő összeget a vadkár alapban a vadászati év novemberének 1. napjáig biztosítja.
  • A vadászatra jogosult a vadkár alap összeg befizetésének igazolását a vadászati hatóság részére a vadászati év november 15-ig megküldi.
  • A vadászatra jogosult a vadkár alap terhére teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított vadkár megtérítése érdekében teljesíthet kifizetést.
  • A vadászati hatóság a vadászatra jogosultat törli a nyilvántartásból, ha
  • a vadkár alap képzését nem igazolja,
    • a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel, vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított kártérítési kötelezettségének nem tesz eleget.
  • A vadászatra jogosult kártérítési kifizetési kötelezettségét abban az esetben is teljesíti, ha a vadkár alapon elkülönített összeg a kárt nem fedezi.
  • A vadkár tíz százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni.

A mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.

Mezőgazdasági vadkárt a vadkárfelmérési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:

  • őszi gabona október 1.– július 31.
  • tavaszi gabona április 1.– augusztus 31.
  • kukorica április 15.– november 15.
  • burgonya április 15.– október 15.
  • napraforgó, szója április 15.– szeptember 30.
  • borsó március 1.– augusztus 30.
  • szőlő, gyümölcsös egész évben”

 

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól

(csak a vadkárra vonatkozó részt emeltük ki)

Nagy értékű növénykultúrának minősül a csemegekukorica, az étkezési napraforgó, a szántóföldi zöldségnövények, az ökológiai gazdálkodásban termesztett növények, valamint a fajta előállítási, fajta fenntartási, vetőmag előállítási és kísérleti célú növényállomány.

Fokozottan vadkárveszélyes területnek minősül az a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla, amelynek szegélye 40%-ot meghaladóan

  • erdő, nádas művelési ágba vagy műveléssel felhagyott, a vad elrejtőzését lehetővé tevő, egyéb művelési ágba tartozó területtel határos, vagy
  • más mezőgazdasági művelés alatt álló táblával határos és a tábla fekvése szerinti vadászterület erdősültsége meghaladja a 30%-ot.

Vadriasztó láncot vagy egyéb hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt szálas- és tömegtakarmányok, pillangósok, őszi és tavaszi keveréktakarmányok, valamint a gyepterületek művelése és betakarítása során kell alkalmazni.

 

  1. A vadkár felmérése

Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárfelmérést az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló miniszteri rendeletben vagy az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.”

  1. A kárszakértők nyilvántartása, tevékenységük ellenőrzése.

 

  1. A szakértői tevékenység szakmai követelményrendszerével összefüggő képzési és továbbképzési követelmények.

A vadkárszakértői tevékenység végzésének a  3 évenként kötelező szakmai továbbképzésen történő részvétel is feltétele (javaslat). Ennek során a szakértők a szakterületüket érintő legújabb tudományos eredményekkel, technikai újításokkal, jogszabályi változásokkal és egyéb fontos információkkal ismerkedhetnek meg. A továbbképzések tematikájának összeállításáról a képzést folytató tudományos műhelyek bevonásával a minisztérium gondoskodik.

 

Mit tartalmazzon a Vadkárfelmérési Útmutató

 

  1. A kárigény érvényesíthetősége.

 

  1. Szükséges adatok felvétele.

 

  1. Alkalmazandó alapelvek és szabályok.

A vadkárbecslési munka során kizárólag statisztikailag megalapozott mintavételezés szerint végezhető a kár mértékének becslése. Szubjektív módon, illetve az itt megfogalmazott irányelvektől eltérő módszerek alkalmazása, kizárólag a két érintett fél előzetes írásbeli hozzájárulása esetén lehetséges.

A vadkár becslésére alkalmazott módszerekre vonatkozó szakmai irányelvek:

  • A kár becslésének mintavételezésen és mérhető adatokon kell alapulnia.
  • A kármérték számításának a rögzített adatok alapján utólagosan is ellenőrizhetőnek kell lennie.

 

  1. Szükséges eszközök.

 

  1. A mintaterületek kijelölése.

 

  1. A mintagyűjtés szabályai.

 

  1. Az egyes termesztett növényi kultúrák részletes termés– és kárfelmérési szabályai.

Az OMVK által készített „vadkárbecslési protokollt”, mint használtra javasolt módszertani útmutatást engedélyezi a rendelet. Ezen kívül más módszerek is alkalmazhatók, amennyiben megfelelnek e rendeletben lefektetett vadkárbecslésre vonatkozó szakmai irányelveknek. Szükséges továbbá az alkalmazott módszerek tekintetében 2 évenkénti felülvizsgálatot előírni annak érdekében, hogy az esetleges újabb módszerek beemelhetők, illetve az időközben nem megfelelőnek minősülők kihagyhatók legyenek.

 

  1. Az egyes erdészeti kultúrákban, erdőfelújításokban és erdősítésekben alkalmazandó erdőgazdálkodási kárfelmérés szabályai.

 

  1. Az előzetes és a végleges kárbecslési eljárás fenntartása.

Az előzetes kárbecslés gyakorlatilag a végleges kárbecslés során felmerülő szakmai kérdések, vitás helyzetek tisztázása miatt bír nagy jelentőséggel. Az előzetes kárbecslés során készülő dokumentum csak abban az esetben vehető figyelembe a végleges kárbecslési eljárás során, ha az hitelt érdemlően alátámasztott. Ezért az előzetes kárbecslés során is alkalmazni kell a végleges becslésre vonatkozó szakmai irányelveket és a hitelességhez és az ellenőrizhetőséghez kötődő előírásokat.

 

  1. A hitelességhez és az ellenőrizhetőséghez szükséges kárfelvételi dokumentumok.

A vadkárbecslés során a terepi adatgyűjtés és mintavételezés ideje alatt a szakértő köteles a bejárt útvonalat és a mintavételi helyek földrajzi koordinátáit GPS (vagy GNSS) eszközzel rögzíteni. Az egyes mintavételi helyeken felmért adatokat köteles oly módon rögzíteni és megőrizni, hogy az a későbbiekben az esetleges vitás helyzetekben újra felhasználható, az elvégzett munka más szakértő által értékelhető. Az adatokat 12 hónapig, vagy peres ügyben az ügy jogerős lezárulásáig kell megőrizni.

 

  1. A kárfelmérés felülvizsgálata, illetve jogorvoslata.

 

 

(Összefoglalta: Dr. Somogyvári Vilmos)

 

Rácz Imre megyei elnök nyilatkozata alapján

Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Nemzetgazdasági Kamara