A Vidékfejlesztési Programban eddig 969 milliárd forint értékben hirdettek meg pályázatokat, az 1300 milliárd forintos keret mintegy kétharmadát – hangzott el az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tanácskozásán. A testület a pályázatok állását tekintette át.


VP-ben összesen 68 pályázati felhívást tettek közzé a mostani, 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusban. Ezek közül 35 pályázati felhívást lezártak, 33 pályázati felhívás még nyitott, 345 milliárd forintos keretösszeggel. Összesen 969 milliárd forint értékben hirdettek meg pályázatokat – mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szeptember 26-i ülésén. Hozzátette: a programban – a determinációkkal együtt – eddig mintegy 774 milliárd forintra, több mint 60 százalékra vállalt kötelezettséget az irányító hatóság. A kifizetések nagysága pedig meghaladta a 150 milliárd forintot. A kifizetések összege nagymértékben emelkedik majd, ha a projektek értékelése befejeződik.


Meghatározó döntések jönnek


Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a VP végrehajtásáról elmondta: júniusban még csak 480 milliárd forintra volt kötelezettségvállalás, azóta ez az összeg mintegy 300 milliárd forinttal nőtt. Megjegyezte: vannak olyan részei a Vidékfejlesztési Programnak, amelyeket egy évnél előbb nem lehet kötelezettségvállalással lefedni – ez több mint 100 milliárd forint, így most a kötelezettségvállalási lefedettség a teljes forrás 65 százaléka.

Az államtitkár kiemelte, a nyár folyamán folyamatosan döntöttek a pályázatokról: az élelmiszeriparhoz köthetően a mezőgazdasági vállalkozások és az élelmiszeripari mikro- és kisvállalkozások pályázhattak, és egy, összességében több mint 90 milliárd forintos döntést sikerült meghozni ezen a területen.
– Emellett még vannak további, folyamatban lévő ügyek. Így mintegy 180-200 milliárd forint összegű olyan beruházás valósul majd meg a következő két évben, amely a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára egyaránt meghatározó lesz – jegyezte meg.

Mind mondta, a kertészeti pályázat esetében is határoztak több mint 25 milliárd forint támogatási összegről, amelyben például hűtő-, gomba- és fóliaházak, valamint ültetvénytelepítések finanszírozásáról döntöttek. Hozzátette, az idén még várható például a szarvasmarhatartást, a baromfitenyésztést és a juh-, valamint kecsketartást támogató pályázatokról való döntés is, illetve értékelik még a fiatal gazdák támogatási kérelmeit és az úgynevezett kisdiverzifikációs támogatásra beadott kérelmeket is.


Jelentősek a beruházások


Vitályos Eszter arról is beszélt, hogy a vidékfejlesztési források viszonylag magas arányban beruházási projekteket tartalmaznak. A rendelkezésre álló források több mint 50 százalékát beruházásra különítették el. Ez 665 milliárd forint, amiből a kötelezettségvállalás 214 milliárd forint. A normatív támogatások – amelyek terület- vagy állatlétszám alapúak – a teljes VP-keret 44 százalékát teszik ki. Ebből 317 milliárd forint ötéves, míg 57 milliárd forint több mint ötéves kötelezettségvállalású. A normatív támogatások 85 százalékára már kötelezettséget vállaltak.


Sikeres átalakítás


A bizottság előtt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a kormány az agrárbürokrácia csökkentése érdekében is számos lépést tett, 2016-ig összesen 257 jogszabályt módosítottak. A stratégiai szabályozás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA) tekintve a Miniszterelnökségnél van, míg az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) a Földművelésügyi Minisztérium (FM) hatáskörébe tartozik. A kifizető ügynökség feladatait Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal helyett a Magyar Államkincstár látja el. A területi illetékességi szervezetek a kormányhivatalok, az irányító hatóság pedig a Miniszterelnökségen működik. A jogorvoslati rendszer az EMVA esetében a Miniszterelnökségnél, míg az az EMGA esetében az FM-nél van. Kis Miklós Zsolt hozzátette, az új kifizető ügynökség végleges uniós akkreditációja várhatóan ez év október 15-től lesz érvényes.
– A bürokratikus intézményrendszerhez is hozzá kellett nyúlni – mondta a miniszter. – Az MVH átalakítása, minden ellenkező vélemény ellenére, zökkenőmentes és sikeres volt. Emellett a területi közigazgatás működését is stabilizáltuk és megerősítettük. A kormányhivatalokba az MVH tevékenységeit is célszerűen integráltuk, amely így egységesítette a működést.


Talpon kell maradni


A bizottság keddi ülésén Lázár Jánost hallgatták meg, akinek felkérésére a szakmai válaszokat az államtitkárok ismertették. A miniszter általános véleményt fűzött egy-egy kérdéskörhöz. Elmondta például, hogy minden pályázat esetében túljelentkezés van, és olyan pályázat, amelyen mindenki nyer, csak ritkán, speciális esetben fordul elő. Ilyenként említette az erdőtelepítést. Aláhúzta: aki csak pályázati pénzből szeretne megélni, fejleszteni, annak a gazdálkodása jövőjét át kell gondolnia, mert a magyar mezőgazdaságnak talpon kellett maradnia akkor is, amikor semmiféle uniós támogatás nem volt, és talpon kell maradnia akkor is, ha már nem lesz ilyen típusú uniós támogatás. (MTI)




Több mint 120 ezer támogatói kérelem

A harmadik negyedév végéhez közeledve felpörgött az európai uniós források hazai elosztása – állapítható meg a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer (FAIR) adataiból. A 2014-2020-as ciklus során a mezőgazdasági támogatásokkal együtt rendelkezésre álló mintegy 12 ezer milliárd forintos keretre már több mint 120 ezer támogatói kérelem érkezett be. Részletek a vg.hu-n. (Világgazdaság)