Egyes állati betegségek országhatárokat lépnek át, és ezek a legkülönbözőbb módon reagálnak a változó és egyre kiszámíthatatlanabb éghajlatra. Ennek veszélyeit, a védekezési lehetőségeket tekintik át egy budapesti fórumon.


Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), közösen Európai Mezőgazdasági Bizottsággal, Budapesten tárgyalja, hogy hogyan hat az éghajlatváltozás az állati betegségekre. A szerdán és csütörtökön zajló tanácskozáson közel 150 résztvevő (kormányzati és civil szervezetek képviselői, gazdálkodó szervezetek, szakértők) vitatja meg ezt a témát.

Az Európa és Közép-Ázsia régióban hatalmas különbségek lehetnek agrár-ökológiai szempontból és az állattartás gyakorlatát tekintve is. Állatok szabadon legelnek Közép-Ázsia sztyeppéin, a Balkán-hegység lankáin, de az intenzív tartásra is vannak példák, főként Közép- és Nyugat-Európában. A legsűrűbben lakott középső sáv, ami Európát köti össze Ázsiával, mintegy „járvány selyemútként” szolgál a határokon átnyúló állati betegségeknek – és az átjárás mindkét irányba működik. Például a madárinfluenza, az afrikai sertéspestis és újabban a szarvasmarha bőrcsomósodás-kór már megjelent a térségben, kihívás elé állítva a köz- és állategészségügyi rendszereket. Az éghajlatváltozás miatt a kórokozók vagy a hordozók viselkedése is változhat, felgyorsulhat a betegségek terjedése, esetleg újak léphetnek színre.

– A modern technológiák használatával a betegségek nyomon követésében és felismerésében, illetve a hatékony szakpolitikai döntések meghozatalával elkerülhető lehet az új járványok kialakulása – jegyezte meg a tanácskozás előtt Reuben Sessa, az Európai Mezőgazdasági Bizottság titkára.

 


ENSZ FAO