Kelet-Európában és a Balkánon már terjedőben a vírus, amely a családi gazdálkodóknak okozza a legnagyobb károkat

Állatok oltása. A betegség korábban csak Afrikában létezett, 2013-ban Törökországon keresztül érkezett Európába. Kép: ©FAO

 

Róma, 2017. szeptember 26. – Ki kellene terjeszteni a vakcinázást a szarvasmarha bőrcsomósodáskór megállításáért Kelet-Európában és a Balkánon, főleg a veszélyeztetett területeken – javasolja az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

A ma megjelent állásfoglalásában a FAO amellett érvel, hogy az ez idáig nem veszélyeztetett besorolású területeken is megelőző vakcinázásra lenne szükség a kór megállítására, hogy elkerüljük az esetleges komoly károkat, különösen a családi gazdálkodók esetében.

A bőrcsomósodáskór a szarvasmarhák himlőbetegsége, melyet vérszívó rovarok, mint a szúnyog terjesztenek, és ami az állat elpusztulásához vezethet. Az emberre nem veszélyes. Korábban csak Afrikában volt jelen egészen 2013-ig, amikor Törökországban mutatták ki, ahonnan aztán gyorsan továbbterjedt kilenc kelet-európai és balkáni országba.

A földrajzi terjedés gyorsasága mellett a regisztrált esetek száma is magas, akár a 200-at is elérheti, jelentős gazdasági veszteségeket okozva: csökkenő tejtermelés, a bőr károsodása és a 15 %-os veszteségráta a fertőzött állatok között.

„Bár Európában sikerült megállítani a további terjedést áprilisban a széleskörű vakcinázás révén, a közelmúltban a betegség újra felütötte fejét Albániában, Görögországban és Macedóniában. Ez egy újabb figyelmeztető jel, hogy teljesen nem szabadultunk meg tőle, sőt, a kór növelheti hatótávolságát, ha nem fokozzuk erőfeszítéseinket hogy kontroll alatt tartsuk”, mondta Ren Wang, a FAO főigazgató helyettese.

A FAO már korábban jelezte, tömeges oltásra van szükség az érintett területeken, főleg a rovarok tavaszi rajzása előtt, amikor a fertőzés valószínűsége – és így a megelőzési potenciál is – a legmagasabb.

Megelőző vakcinázással Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és Észak-Szerbiában például egyfajta védelmi sávot alakulna ki a szomszédos országok, mint Magyarország és Románia számára, akiket eddig megkímélt a betegség.

Ezzel párhuzamosan a FAO számos országban aktív, továbbképzéseket tart a terepen dolgozó szakembernek, és a közelmúltban kidolgozott állatorvosok számára egy képekkel és ábrákkal gazdagon illusztrált kézikönyvet a betegség felismerésének megkönnyítésére.

Az egészséges állatok leölését a fertőzött farmon megelőzés céljából a FAO szerint csak akkor kellene alkalmazni, ha már más lehetőség nem maradt, mert drasztikus hatása lehet a gazda megélhetésére. Ezt csak a klinikai vizsgálatok során igazolt fertőzés esetében kellene bevetni, ügyelve a humánus és szakszerű módszerek használatára, szól a FAO ajánlása.

„Az eddig elért eredmények ellenére, amit a vírus megállításában értünk el, még van bőven megválaszolandó kérdés. Nem egyértelmű például, hogy állatról állatra terjedhet-e tovább például fertőzött állat teje révén vagy tünetekkel nem rendelkező, de egyébként fertőzött állatról”, mondta Wang.

„Szorosabb koordináció és odafigyelés is sokat jelenthet a kórral való hatékonyabb megküzdésben”, tette hozzá.

 

 

FAO