2017. július 19-én 25. alkalommal rendezték meg Gyulatanyán az Országos és Nemzetközi Burgonya Tanácskozást, Fajta- és Növényvédelmi Technológiai Bemutatót a NÉBIH Gyulatanyai Fajtakísérleti Állomásán.

A jubileumi Burgonya Fesztivállal együtt idén ünnepli 125. éves fennállását a NÉBIH Fajtakísérleti Állomásainak Hálózata is, amely kiemelt apropót adott a nagyszabású, számos közönség-programmal bővített rendezvény lebonyolítására. A szakmai előadások a gazdálkodók számára sok esetben nélkülözhetetlen termelés-technológiai információkat adtak, míg a szántóföldi szemlén mindezt a gyakorlatban is megtekinthették a résztvevők a burgonyafajta-kísérletek bemutatásával.

A szakmai programokkal párhuzamosan 20 csapattal főzőverseny is zajlott, de a családosan érkező látogatók részére a gyermekeknek külön programokat is biztosítottak a szervezők: ugráló vár, arcfestés, lovas fogaton való sétakocsikázás. A főzőversenyen nevezett versenyzők értékelésére felállított zsűri elnöke Szoboszlai Gyula világbajnok mesterszakács volt.

Végezetül pedig borkóstoláson vehettek rész a megjelentek, melyet a Majoros Birtok, Tarcal, Majoros László ügyvezető borász volt a házigazda.

 

A rendezvényt Augusztinyi – Nagy András, a gyulatanyai fajtakísérleti állomás vezetője nyitotta meg köszöntve a jelenlévőket. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez évben 35 burgonya- fajta került a kísérletekbe beállításra, együttműködésben több nemesítő házzal és forgalmazóval, többek között a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Kutató Intézetével, a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központjával (Keszthely), a Bács Gazda-Coop Zrt.-vel, a Kruppa-Mag Kft.-vel és a HZPC céggel.

Baracskai Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke már több alkalommal vett részt a gyulatanyai fajtakísérleti állomáson tartott tanácskozásokon, ismételten megköszönte a meghívást. Fontosnak tartotta köszöntőjében megemlíteni, hogy ezek a fórumok nagy szerepet töltenek be a régióban a termelői-felvásárlási-szakértői oldalról, hiszen ezeken a rendezvényeken van lehetőség a technológiai és termesztési problémák több oldalról való megközelítésére.

Prof. Dr. Jávor András, a Debreceni Egyetem Intézetvezetője, az Agrár Kabinet elnöke is köszöntötte a megjelenteket. Ismertette azt a tavalyi évben indult kezdeményezést, mely eredményeként megalakult az Agrár Kabinet, amelynek tagja között szerepet kapott a szakmai és politikai potenciál is. A Kabinet a tiszai vízgyűjtés megvalósításában gondolkodik, fontos feladatuk a tudás, a szaporító anyag és a technológia-transzfer. Megítélésük szerint a magyar mezőgazdaságot a kabinet munkássága segíteni fogja, hiszen 157 km2 vízgyűjtési-területről van szó. A „tiszai víz” összefogó kapocs, amely a mezőgazdasági termelést fogja segíteni, melyben a határon túl élő magyarok is részt vállalhatnak majd ki-ki a saját országában. Bízik abban, hogy a kabinet és a termelők között a kapcsolat egyre szorosabb lesz a jövőben, és hogy az egyetemen szerzett tudást a gyakorlatba sikerül majd bevezetni.

Dr. Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke szintén köszöntötte a megjelenteket, majd tájékoztatást adott a NÉBIH szerepéről a mezőgazdaságban, a magyarországi és helyi burgonyatermesztés helyzetéről és a gyulatanyai állomás kutatásokban betöltött fontos szerepét. Kiemelte a jeles évfordulót, jelezve, hogy a 125 év alatt mindvégig a termelők érdekeit szolgálva végezték munkájukat, vagyis a gazdák eligazodásának segítését az egyes kultúrákban folyamatosan bővülő fajtaválasztékban.

Szentirmai Zoltán, a Földművelési Minisztérium Agrárgazdasági Főosztályvezetője ismertette a nemzetközi és hazai burgonyahelyzetét (termelési szerkezetét, betakarítási területét, termésmennyiségét, hozamát, friss burgonya export, import alakulását és jövedelmezőségét). Említette a burgonyaágazat problémáit, mint az öntözés, fajtahasználat, feldolgozott termék szervezetlenségét és a feketepiacot is. Említésre került a burgonya támogatási rendszere, melyre a közös agrárpolitika I. pillér szerint 8,9 milliárd forint került elkülönítésre, a területalapú támogatások mellett a termeléshez kötött támogatás bevezetése.

Gulyás Levente, a Magyar Államkincstár képviseletében a vidékfejlesztési és mezőgazdasági támogatásokról tartott előadást. Az MVH átalakulását követően a korábbi kirendeltségek munkáját egyrészt a kormányhivatalok, másrészt a Magyar Államkincstár, mint központi kifizető szervezet vette át, felügyeleti szerve pedig a Miniszterelnökség lett. Előadásában ismertette a jelenlegi helyzetet, döntéseket a kifizetések tekintetében. Megjegyezte, hogy a 2016-ban beadott kérelmek részben még 2016-ban kifizetésre kerültek, a fennmaradó részük pedig 2017. január 01-től az Kincstár kezelésébe kerültek át. Az Államkincstár munkájához támasztott központi és gazdálkodói elvárásoknak meg tudtak felelni azzal, hogy a kérelmek kifizetésének nagyobb részét sikerült teljesíteniük.

A burgonyatermesztés vonatkozásában megemlítette, hogy az egységes kérelmekben kevesen jelentették be a burgonya termesztést, így termeléshez kötött támogatást is igényeltek. Úgy gondolja, hogy ennek biztosan szervezési háttérbeli oka is van, bízik abban, hogy ez a jövőben kedvező irányba változni fog.

Lukács József, a NÉBIH-NKI elnökhelyettes igazgatója kifejezte örömét azzal kapcsolatban, hogy a rendezvény keretein belül olyan információhoz juthatnak a termelők, melyek a későbbiekben elősegítik a termesztésüket, a jövedelmező termelést. Fontosnak tartja megemlíteni, hogy a burgonya termesztésére használt területek megfeleződtek az országban (jelenleg kb. 16 ezer ha), azonban azt is meg kell jegyezni, hogy a termésátlagok duplázódtak. Sajnos a magyar lakosság burgonya-fogyasztása is visszaesett, mindösszesen 50-60 kg/fő/év. De nem csak a termőterületek csökkentek nagymértékben, hanem a vetőgumó termesztésére használt területek is: idén 163,9 ha-on folyik vetőgumó-előállítás, és mindössze 15 %-ban használnak a gazdák fémzárolt vetőgumót. Kiemelte a fémzárolt vetőgumó használatának jelentőségét, előnyeit, úgy mint a fajtatisztaság, vírusmentesség, új, jobban teljesítő fajták bevezetése, nyomon követhetőség. Véleménye szerint a burgonyatermesztés helyzetén azzal lehetne leginkább javítani, ha a feldolgozási háttér fejlesztését előremozdítanánk.

Magyarországon a legnagyobb területen termesztett burgonyafajták: a Balatoni Rózsa, Katica, Hópehely, Desiree, stb. Összesen 47 fajta termesztése és fogyasztása elterjedt hazánkban, felhasználás szerint étkezési, korai, primőr, mélyfagyasztott, saláta, hasábburgonya, burgonyaszirom és egyéb célra.

Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Elnöke az „Aktuális információk a Szabolcs-Szatmár Megye mezőgazdaságából” című előadásában említést tett a burgonyaágazat helyzetéről és burgonya hasznosításának szerepéről az élelmiszer és egyéb iparágakban.

Szóba hozta Rácz Úr is a termeléshez kötött támogatás igénylésének alacsony számát az ágazatban, miért is nem veszik igénybe a gazdálkodók. Véleménye szerint nem biztos, hogy jó az, hogy 100 %-ban fémzárolt gumót kell használnia a gazdának. Ilyen burgonyaárak mellett, nem ért egyet azzal, hogy teljes mértékben I. osztályú vetőgumót kell használni a termelőknek. Miért ne állíthatna elő saját maga előző évi fémzárolt gumóból bizonyos százalékban a gazda vetőgumót?

Elmondta, hogy a NAK legfontosabb feladata a közeljövőben a jégelhárító rendszer kiépítése, a talajgenerátorok kihelyezése, amely biztonságos termeléshez segítheti a gazdákat a jövőben.

A szakmai, termesztés-technológiai előadásokon értékes információkat hallhattak a résztvevők.

A GENEZIS Nitrogénművek ZRT. képviseletében Gárgyán István a burgonya tápanyagpótlási technológiáról, a lefolytatott kísérletek eredményeiről beszélt.

Bio-Fer fermentált baromfitrágya termékcsaláddal, előállításának és felhasználásának lehetőségeivel ismerkedhettek meg a gazdálkodók Berettyáné Nagy Ildikó, a Baromfi Coop Zrt. területi képviselő előadásából.

Az ICL Speciality Fertilizers tápanyagellátási szaktanácsadója, Gócza Szabolcs az Agroleaf Power lombtrágya termésnövelő hatásait mutatta be a burgonya-termesztésben.

A TERRAGRO KFT-től Dr. Pénzes Éva ügyvezető igazgató „A talajfejlesztés BIOFIL techológiával való javítása” témában tartott érdekes előadást.

 

Az előadások után a kiállítóként megjelent fajtatulajdonosok, szaporítóanyag előállítók és fogalmazó cégek munkatársai a szántóföldi szemlén az idei fajtakísérletek eredményeit ismerették:

Szabó Lajos a Bács Gazda-Coop Kft ügyvezetője az általuk forgalmazott vetőgumók ismertetésével folytatta a bemutatót: Louisana, Malice, Surya, Esmeralda, Ferrari, Gazelle, Celtiane, Tornado, Cristina, Torino, Burren, Accent, TE 06-02-01, Electra fajták mindegyikével folytak termelés-technológiai kísérletek Gyulatanyán, kiváló eredményeket produkálva.

Wendler István ügyvezető, HZPC Magyarországi képviselőjeként a fajtákat és tulajdonságaikat. Kitért a héj, a hús színére, a gumó alakjára, érés idejére, főzési típusára. Bemutatta a forgalmazott fajták közül a Primabella, Colomba, az Annabelle, a Red Scarlett, Gioconda, Challenger, a Cecile, Rosi, Cleopatra, a Desiree, a Memphis, a Mozart a Blue Star fajták termesztésének és felhasználásának lehetőségeit.

Dr. Polgár Zsolt igazgató, a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központ által nemesített fajták közül bemutatta a Botond, a Balatoni Róza, a Démon, a Katica fajták eredményeit, amelyet a helyszínen felszedett gumókkal is demonstrált.

Dr. Kruppa József növénynemesítő, ügyvezető a Kruppa-Mag Kft. által nemesített Pannónia fajta terméseredményeit és termesztési jellemzőit ismertette.

Dr. Zsombik László igazgató, a Debreceni Egyetem ATK Kutatóközpont burgonya-fajtáját, a Boglárkát mutatta be.

 

Képek az eseményről: