Nagy érdeklődéssel zajlott a 24. Búza- és repcetanácskozás a Debreceni Egyetem. A több mint kétszáz résztvevős eseményen a gazdálkodók az elhangzott előadások után a gyakorlatba is átültethető ismereteket is szerezhettek az egyetem látóképi kísérleti telepén tartott szántóföldi bemutatók során.

 

Prof. Dr. Pepó Péter, az egyetem Növénytudományi Intézetének igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy nem véletlen a 24. éve tartó konferencia megrendezése, hiszen minden évben nagy érdeklődésre tart számot mind a gazdálkodók, mind a kutatásokat végző cégek részéről.


Dr. Pepó Péter, egyetemi tanár (DE MÉK, Növénytudományi Intézet)

Kiemelte az agrárképzés fontosságát, hiszen az agrárium több mint a termék-előállítás, bár tény, hogy a legfontosabb. Mégis fontos figyelembe venni, hogy agrárvégzettségűek dolgoznak biztosítási vonalon, bankszektorban, a kormányzatban és számos egyéb, agráriummal összefüggő területen. Megemlítette, hogy szeptember elején a kukorica és napraforgó témában újabb konferenciát fognak tartani, az aktuális termesztési-technológiai eredmények tájékoztatásáról.

 

Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdu-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a gabonapiaci aktualitásokról tartott előadását azzal kezdte, hogy a piaci árakat a vevők diktálják. Sajnos, a búza vetésterület kevesebb a kívánatosnál, mivel az utóbbi években előterébe került az olajos növények (napraforgó, repce) és a kukorica termesztése. Nem kedvez a 140-150 fajta búzavetőmag sem, mivel az export piacokon nem tudunk egységes minőséggel megjelenni. Az elaprózódott termelés is ront az exportnak. A szövetkezeti formának van jövője, mivel hatékonyabb, fejlettebb gépparkkal lehet termelni, nagyobb termésmennyiséget lehet egyszerre a piacra vinni, így kedvezőbb árakat lehet kialkudni.


Dr. Lakatos Zoltán, elnök-vezérigazgató (Hajdú-Gabona Zrt.)

Lakatos Úr felhívta a figyelmet a generációváltásra. Mert ott, ahol megoldott az utódlás kérdése, nem jelent gondot a gazdaságokban, de félő, hogy sok termelő nem fogja tudni átadni az irányítást, ami tulajdonképpen az adott gazdaság eltűnését, végét is jelentheti.

Magyarországnak minden adottsága meg van a jó búzatermesztéshez: talaj, éghajlat, fajta. Sajnos, azonban a vetésterület kb. 20 ezer ha-ral csökkent 980 ezer ha-ra. Átlagosan az 5 t/ha-os termésátlagot produkálni lehet, és ez az idei évben is várható az 5 millió tonna termésmennyiség. Ebből kb. 2,2 millió tonna szükséges a hazai szükségletek (malomipar, takarmány, egyéb) kielégítésére, a fennmaradó 2,8 millió tonna pedig exportra kerülhet. Az export három fő iránya az olasz, a szlovák és a román piacokat célozza.

A malmi búzák értékesítése esetében gondot jelenthet a gazdáknál, hogy 15 év alatt a 142 hazai malom száma visszaesett 52-ra. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, koncentráltabbá teszi a hazai piacot, így a termelők az áralku során nehezebb helyzetbe kerülhetnek. A Hajdu-Gabona Zrt. idén 100.000 tonna búza felvásárlását tervezi, 39-40.000 Ft-os áron.

 

Dr. Bóna Lajos, a szegedi Gabonakutató Intézet igazgatója a jó termőképesség mellett a jó minőségű gabona termesztését is kiemelte. A Föld népességének rohamos növekedésére hivatkozással fontosnak tartja a hosszú távú gondolkozásban a termésminőség további növelését is. Főleg ha figyelembe vesszük a világ gabona-termőterületeinek fokozatos csökkenését, a termőterületek kivonásainak és a talaj termőképességének romlása miatt. A legfőbb gabonatermesztő európai országokban (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország) is évek óta stagnál a termésmennyiség növekedés, tulajdonképpen elérték a plafont, és 2007-től a 7-8 tonna/ha-os átlagtermést már nem tuddják tovább emelni. A nemzetközi Wheat Initiation szervezet azonban célként határozta meg, hogy a világ eltarthatósága érdekében 2050-ig kb. 60%-kal (!) szükséges megnövelni a búza termelését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a világ jelenlegi 3 tonna/ha-os átlagos termésmennyiségét 2020-ig 4 tonna/ha-ra kellene emelni!

A búza biológiai képessége jelenleg a 16,8 tonna/ha-on áll, amit Új-Zélandon ért el egy farmer, egy 17 ha-os földterületen 2017. februári aratáskor.


Dr. Bóna Lajos, igazgató (Gabonakutató Intézet, Szeged)

Hogy milyen adottságokkal és agrotechnikával érte el ezt az eredmény?

  • egy jól megválasztott búzafajtával
  • 125 növény/m2, átlagos 4 hajtásos jó bokrosodó képességgel
  • homokos-könnyű szerkezetű talajon
  • hosszú, hűvös, 16,5 C átlagos hőmérsékletű termésidőszakkal
  • 460 kg/ha N hatóanyag kijuttatásával
  • foszfor, kén és magnézium kijuttatás vetés előtt kb. 300 kb/ha mennyiségben
  • előveteménye olajrepce volt.

Tehát van még hová fejlődnie a magyar búzatermelésnek is. Ehhez nyújt segítséget az a nemesítési folyamat, amit a Szegedi Gabonakutató is végez. Bóna Úr elmondása szerint lehet fokozni itt is a termést, de ez nem mehet a minőség és az alkalmazkodó képesség rovására. Magyarországon szükség van azokra a magas minőségű búzafajtákra, amelyek ezzel egyidejűleg a termésmennyiséget is növelik. A Gabonakutató a terméspotenciál mellett a gyökeresedő képesség és az 1000 szem tömeg növelésére is végez kísérleteket, nemesítő tevékenységet.

Hogy hibrid vagy fajtanemesítés? Bóna Úr saját bevallása szerint: „is-is”. Mert tovább kell menni a hibrid-előállításban mind a szakmában, mind a tudományban. Elismeri, hogy a hibrid vetőmag előállítása sokkal magasabb költséggel és technológiai színvonalon történik, de a hibridbúza terméskockázata jóval alacsonyabb, az alkalmazkodó képessége viszont magasabb.

Itt emelte ki, hogy a fajtanemesítési munkákkal párhuzamosan a szegedi Gabonakutató versenyképes hibridgabonákat is előállít: a GK Szilárd és a GK Körös malomipari szempontból és alkalmazkodó képessége miatt kiemelkedő. A GK Szemes tritikálé-hibrid 13,1 tonna/ha-os átlaggal terem. A GK Maros tritikálé és a GK Arató őszibúza is rendkívül bőtermő, középkései hibridek.

 

Dr. Blum Zoltán, a SAATEN-UNION Hungária Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a fajtanemesítéstől és hibridelőállítástól nem csak a jobb termőképességet várnak el, hanem a rendelkezésre álló erőforrások minél hatékonyabb felhasználását is. Az elmúlt 30 évben a repce termésátlaga a 3 tonnáról 4 tonna/ha-ra emelkedett, az olajtartalmát 40% fölé tudták emelni. A tápanyagfelhasználást 1 nm-ren 5 kg nitrogén-felhasználásra tudták csökkenteni a hibridek elterjedésével. (Ez a szám a 80-as években még 7 kg volt.)

A gabonanövények esetében kiemelte Blum Úr is, hogy a csökkenő erőforrások és romló talajadottságok mellett kell a magas minőséget és mennyiséget elérni. A jobb terméssel és a nagyobb hatékonysággal a termelési költségek csökkentése a cél. Ma már Európában kb. 750.000 tonna hibridrozst termesztenek, és elindult a hibridárpa termesztése is. Nem az a kérdés, hogy elinduljon a hibridbúza termesztése, hanem az, hogy mikor lépnek a piacra nagyobb arányban a nemesítők a hibridbúzákkal. Elismerte, hogy a hibridbúza vetőmag előállításban a legnagyobb kérdés az előállítási költség, aminek a csökkentése még külön nemesítési munkát igényel.

Európában 15 éve indult meg a hibridbúza termesztése, jelenleg 14 országban, 1 millió ha vetésterületen történik, több mint 20 elismert hibriddel. Ez Magyarországon kissé elmaradt: csak 5-6 éve foglalkoznak hibridbúzával, de már több mint 100.000 ha-on folyik a termesztése, 5 elismert hibriddel.


Blum Zoltán, ügyvezető igazgató (SAATEN-UNION Hungária Kft.)

Érdemes tudni, hogy a hibridbúzára jellemző technológiai elemek eltérnek a hagyományos fajtákétól:

  • a vetésideje szeptember vége – október eleje
  • jelentősen csökkent a vetőmag-igénye, kb. 1/3-dal
  • fontos a jó magágyminőség, a vírusvektorokkal szembeni védekezés (pl. őszi gyomírtás)
  • kora tavaszi fejtrágyázást igényel

 

Dr. Pepó Péter Intézetigazgató Úr elmondta, hogy a termésátlagok az elmúlt években az egész világon hatalmas növekedésnek indultak, ami nem tesz jót a magyar termelésnek. Pozitívum, hogy itthon is folyamatosan emelkednek a termésátlagok, ami az intenzív agrotechnikának és a tudatos fajtaválasztásnak is köszönhető.

40 éve végeznek fajtakísérleteket, így az ország minden adottságához rendelkezésre áll megfelelő fajta. Figyelembe kell venni intenzív termelésnél a fajtára jellemző technológia alkalmazását, ami a termésátlagok növekedésében mutatkozik. A hazai termelőkre is jellemző a fajtamegújítás igénye, ami egyaránt jellemző a búzára és a repcére is. A genotípus választásánál fontos a „hiteles, reális, igazolt” információk alapján történő vetőmagválasztás, alkalmazkodva a talaj- és időjárási adottságokhoz. A másik tényező a fajtaválasztásnál a konzekvensen végrehajtott, átgondolt termesztés-technológia alkalmazása.

 

Képek a rendezvényről: