Amit a legelő állatok ivóvízellátásáról tudni kell

Az idős gazdák még emlékeznek arra az időszakra, amikor a jól előkészített és gondozott legelőkön jó tenyészállatokat tudtak felnevelni. A jó legelővel sok abraktakarmányt tudtak megtakarítani. Ismeretes, hogy a jó legelőhöz hozzá tartozott az állatok ivóvíz ellátásának a biztosítása is. Megfigyelték, ha a legelő jószág ivóvíz hiányában szomjazik, nem legel rendesen a legelőn, nyugtalanul ide-oda járkál, a gyepet tiporja, tönkre teszi, miközben maga is leromlik. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a legelőn elegendő számú és kellően felszerelt itatókút, valamint itatóvályú álljon rendelkezésre. Természetesen legnagyobb szerepe az ivóvíznek van.

Bővebben...

Biobaromfi tartás termelési paraméterei, értékesítési lehetőségei

Napjaink egyre sürgetőbb kérdése, hogy vajon meddig tartható fenn a népességnövekedéssel járó káros környezeti hatások figyelmen kívül hagyása mellett egy élhető világ? Ilyen népesség adatok mellett vajon csak illúzió lehet teljes mértékben visszatérni a fenntartható gazdálkodási formákhoz? Ugyanakkor kérdés az is, hogy létezik-e egy olyan piaci szegmens, amelynek fontos, hogy magas minőségű termékeket fogyasszon, illetve találunk-e egy olyan termelői csoportot, amelynek igénye van arra, hogy a környezet károsítása nélkül termeljen, ha másért nem is, pusztán csak eszmei okokból? Jelenleg Magyarországon biobaromfi termelésről, leginkább csak, mint az ökológiai gazdaságok kiegészítő tevékenységéről beszélhetünk.

Bővebben...

Ultrahangos húsminőség- és vágóérték- vizsgálatok a húsmarhatenyésztésban

Az állattenyésztőknek régi vágya, hogy „belelássanak” állataikba, ezáltal minél pontosabban becsülni tudják a vágóértéket és egyes húsminőségi paramétereket az (adott esetben nagy értékű tenyész-) állat levágása nélkül, valamint az is, hogy növeljék a marhahízlalás hatékonyságát. Erre kiváló lehetőséget nyújt az Egyesült Államokban és Ausztráliában már széles körben alkalmazott ultrahangos bőr alatti faggyúvastagság-, rostélyos keresztmetszet-terület- és márványozottság-mérés. Ultrahanggal ugyanis mérni lehet élő állaton az egyes izmok méretét, illetve a bőr alatti faggyú vastagságát, és ezen adatok alapján a teljes vágott test színhús- és faggyútartalmára lehet következtetni.

Bővebben...

Sertések szabadban folytatott intenzív felnevelése Barcson

Az ezredfordulón általánosan, és nemegyszer még napjainkban is, a működő magyar sertéstelepek állategészségügyi és műszaki avultsága esélyt sem ad a hatékony, gazdaságos hízósertés előállításra. A zömében ’70-es, ’80-as években épült telepeinken nemritkán 8-10 olyan betegség együttes jelenléte akadályozza a termelést, amelyek egyenként is komoly hátráltató tényezők.

Bővebben...

Gazdasági állatok frontérzékenysége

Hazánk időjárása az utóbbi években - főként nyarakon - olyan jelenségeket „produkál”, melyek korábban inkább csak a távolabbi földrészeken voltak megszokottak. Egyre gyakoribbak és intenzívebbek azok a légköri frontok is, melyek nemcsak az embert viselik meg, de gazdasági állataink viselkedésére, termelésére, sőt egészségi állapotára is hatással vannak.  Amint azt tapasztaljuk, egy-egy front átvonulása az időjárás összes elemét hirtelen változtatja meg (a levegő hőmérsékletét, páratartalmát, nyomását, mozgásának sebességét, irányát, a szennyező anyagok mennyiségét, minőségét stb). Mindez olyan fokú gyors környezetváltozást jelent, amihez állataink is nehezen, esetenként egyáltalán nem tudnak alkalmazkodni.

Bővebben...