Nem szerencse, hanem tudás kérdése a stabil jövedelmezőség a mezőgazdaságban - 2018. 12. 01.
Agrárhírek

Egy amerikai, kansas-i kutatás szerint (amely 20 évnyi mezőgazdasági termelési adatot dolgozott fel) az egy hektárra jutó jövedelmek terén a felső 20%-ba tartozó legjobban teljesítő gazdaságoknak közel 55% esélyük volt két egymást követő gazdasági évben is a legjobbak közt maradni, és csupán 5-20% kockázatuk arra, hogy a sereghajtó, legutolsó ötödbe kerüljenek egyik évről a másikra. Az eredmények alátámasztják, hogy tudatosan hozzáértéssel és stabilan is lehet jövedelmező a mezőgazdasági termelés, azzal a kitétellel, hogy a jobb termőadottságokkal (talaj, időjárás) bíró területeken általában könnyebb jó eredményt elérni.

A kutatás érdekes tanulsága volt, hogy a növénytermesztéssel és állattartással is foglalkozó gazdálkodók - akik éppen a jövedelem-stabilizálás érdekében foglalkoztak mindkét tevékenységgel - jellemzően nem tudtak bekerülni a felső 20%-ba a legjobb gazdasági években sem. A vertikális integráció tehát a legjobb években elérhető maximális eredményt korlátozta.

A hosszú távú fejlődés titka, hogy mennyire sikerül megtartani, jó esetben meghaladni a már elért eredményeket.

 

Szaktudással a stabilitásért

A vetésfogó jelentette kötöttségek ellenére érdemes megvizsgálni, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően milyen új növénykultúrák állnak rendelkezésre, mert ez közép és hosszú távon hatékonyabb és kiszámíthatóbb gazdálkodáshoz vezet.

A hazai mezőgazdasági üzemekről rendelkezésre álló legutolsó tesztüzemi adatok (AKI) a 2016-os rekordtermésű évre vonatkoznak, és ezek alapján is egyértelmű, hogy a hazai régiók között eltér hol éri meg búzát, kukoricát vagy akár repcét termeszteni.

A jövedelmek stabilizálásának talán leginkább elterjedt módja a készletezés, ami segíthet egy kedvezőbb árkörnyezetben értékesíteni a már megtermelt árut. Fontos tudni, hogy nem csupán a tárolási költségek és az áru minőségének fenntartása jelentenek kihívást, hanem az értékesítéskor a szállításhoz szükséges logisztika is, amelynek költségei jelentősen csökkenthetik a termelő által elérhető profitot. A tömeges szállítási kapacitások sem folyami úton, sem vasúton nem értek el számottevő bővülést.

Szintén fontos és gyakori jövedelemstabilizáló eszköz lehet a gépi öntözéses beruházás, amennyiben képes kitermelni a finanszírozás költségeit, akár nagyobb terméshozamok, akár hatékonyabb inputfelhasználás révén.

A parcellaszintű, termeléshez kapcsolódó adatgyűjtés is segít megőrizni az eredményeket, mert megfelelő szakértői elemzéssel sokkal tudatosabban lehet gazdálkodni ugyanazon területen. Megfelelő adatok birtokában nemcsak homogén módon művelhetőek a táblák, hanem precíziósan is: a talaj- és egyéb adottságokat is figyelembe véve lehet spórolni a növényvédő szerrel, vagy hatékonyabban bejuttatni műtrágyát.


A legnehezebben bővíthető, pótolható termelési tényező mindig is a termőföld marad, ezért aki hosszú távon gondolkodik, annak szükséges a talajjavításba is energiát fektetnie. Amit rövidtávon megspórol ezen a téren, az fokozottan jelentkezik hosszú távon.

A gazdálkodók saját hatáskörben dönthetnek, hogy milyen vetőmagot, műtrágyát használnak, de integrációban való termelésnél már kisebb a mozgástér, ezért érdemes időnként a teljes piacon tájékozódni, hogy milyen újítások érhetőek el, amelyek jobban illeszkednek a helyi igényekhez.

Az eredménymegtartásra és -növelésre újabb lehetőség a tudatos terjeszkedés, amely akár új bérleti szerződések, földvásárlások formájában a mezőgazdasági üzem méretét is növelheti. Jellemzően a jobb földek ritkán cserélnek gazdát, ezért érdemes felkészülni rá, hogy az újonnan termelésbe vont földeknél idő- és munkaigényes lehet a korábban megszokott eredmények elérése.

 

A közösség ereje

Sokszor indokolatlanul hanyagolt jövedelem-stabilizációs eszköz a terménybiztosítás, amelynek díja bizonyos mértékig államilag támogatott. A terménybiztosítások elterjedése azért is fontos, mert egy megfelelő mértékű kockázatközösség esetén az egyedi díjak is alacsonyabbak. A közösség a kisebb termelők esetében más formában is képes stabilizálni éves szinten az eredményeket: érdemes egymással termelési és értékesítési célra szövetkezni. Nagyobb mennyiségű, homogén minőségű áruval jobb alkupozíciót érhetnek el együtt a termelők, és olyan áruházláncok beszállítóivá válhatnak, amelyeknél a saját termés nem lenne elegendő a bejutáshoz.

 

Stabil hátteret nyújtó pénzintézetek

Mezőgazdasági vállalkozásoknál a termelés és a bevételek realizálásának időpontja között sokszor jelentős eltérések lehetnek. A likviditási igényből adódó kockázatokat a saját szabad pénzeszköz állományon túl a szerződött banki partnernél meglévő, de eddig ki nem használt hitelkeretekkel is érdemes biztosítani.

Az utolsó, talán legkevésbé elterjedt jövedelem-stabilizációs eszköz a termelési kockázatok csökkentése az elérhető árupiaci megoldásokkal. Tőzsdei gabona esetén a határidős eladás, vagy vétel segíthet csökkenteni az elérhető bevétel bizonytalanságát és segít a profitmaximalizálásban. A közhiedelemmel ellentétben egy megfontolt, elemzéseken és kilátásokon alapuló határidős, tőzsdei ügyletkötés sokkal megbízhatóbb, mint ha a gazda egy magasabb ár reményében kivár a készletei értékesítésével.

Az MKB Agrárpartner tapasztalatával és szaktudásával a mezőgazdaságot ismerő és értő pénzügyi partnerként áll az agrárvállalkozások rendelkezésére.

 

Antal Áron
Senior ágazati szakértő
MKB Bank Zrt.
www.mkb.hu/agrar

 

                              

Agrometeorológiai előrejelzés
2018. december 11. - december 17. közötti időszakra
RÉSZLETEK