Négy-öt évente le kell cserélni a búzafajta-szortimentet - 2018. 07. 06.
Agrárhírek

A biológiai alapok adottak Vas megyében a versenyképes búzatermeléshez – hangzott el a NAK megyei szervezetének szokásos fajtabemutatóján. Itt többek között az is kiderült, hogy szükség van-e vagy sem sok búzafajtára.

Bár úgy tűnt, hogy elmossa az eső, de végül is nem maradt el a NAK Vas megyei szervezetének immár hagyományos búza fajtabemutatója Vassurányban 2018. június 28-án. A 2017/18. évi kísérleti eredményeket ismertetve Pusztavámi Márton, a kamara megyei elnöke megjegyezte, az elvetett fajták között volt tizenkettő olyan, amit Magyarországon biztosan, de lehet, hogy a világon is itt helyeztek a földbe először. Hozzátette, a 2017-ben államilag is elismert fajok közül hatot el is vetettek a megyében, a 2016-osak közül pedig ötöt. A fajták közül kiemelte a Rubiscót – ami például Franciaországban három év alatt piacvezetővé vált –, illetve a Tobacot is, utóbbit hosszú évek óta tartó megbízhatósága miatt.

A megyében is felvonultatott rengeteg fajta – 2017/18-ban 21-gyel kísérleteztek – kapcsán Pusztavámi Márton szóba hozta azt a szakmai berkeken belül sokszor előkerülő kérdést, hogy: legyen csak öt fajta vagy legyen jóval több? Válaszként érzékeltette, hogy csak Németországban 491 gabonafajtát tartanak nyilván és 2017-ben ott 63 új fajtát regisztráltak hivatalosan is. A kamara megyei elnöke úgy vélte, soha nem lesz egységes minőségű búza, mert mindenki másképp, más technológiával termel. Hozzátette, a hosszú évek tapasztalata pedig az, hogy négy-ötévente le kell cserélni a fajtaszortimentet, hiszen a minél jobb és minél újabb fajták biztosítják a jövedelmezőséget. Ráadásul a klímaváltozás miatt a fajtáknál is robbanásszerű változás várható, és emiatt olyanokra lesz szükség, amelyek nem dőlnek meg, bírják a hőséget és ellenállók lesznek a betegségekkel szemben.
– Erre van szükség, ez az irány – adott egyértelmű állásfoglalást a szakmai disputában, majd hozzátette: – Mi megteremtettük a biológiai alapját annak, hogy rendkívül magas színvonalon és versenyképesen tudjunk búzát termelni a megyében.

A NAK megyei elnöke rossz hírről is beszámolt. Mint mondta, a helyi kamara által elindított 2-4-6 program (2 év alatt 4 tonna repce és 6 tonna búza) a korábbi forróság és az aszály miatt a repcénél nem lesz tartható, búzában talán. Június 8-át pedig „sötét napként” jellemezte: ekkor Vas megye búzatermő területének közel 50 százaléka károsodott, így komoly termésveszteséggel számolnak a megyei gazdák.

A részletes fajtakísérleti eredmények az alábbi táblázatokban tekinthetők meg.

 


A bemutatón Győrffy Balázs, a NAK elnöke a hazai szaporítóanyag-előállítás és -felügyelet szükségesnek vélt változásairól, illetve a precíziós nemesítés fontosságáról beszélt, Nagy István agrárminiszter pedig méltatta a kamara vasi szervezetét, amely negyedik éve szervez fajtabemutatókat, összefogja és képzi a helyi gazdálkodókat, és méltatta a 2-4-6 programot is.
– Ennek eredménye meg is látszik, hiszen például búzából a vasi hektáronkénti terméseredmények és a minőség is messze meghaladják az országos átlagot – tette hozzá.

Utalva a Pusztavámi Márton által megemlített szakmai vitára azt mondta, olyan új bőtermő fajtákra van szükség, amelyek elviselik a szélsőséges időjárási körülményeket, tűrik a szárazságot, ellenállóbbak a betegségekkel szemben és jobban képesek hasznosítani a talajban lévő tápanyagokat, például a nitrogént és a foszfort. Nagy István hozzátette, a világban egyre nagyobb az élelmiszerek iránti kereslet, az előrejelzések szerint 2050-re a Föld népessége meghaladja a 9 milliárdot, és ellátásukhoz kétszer annyi alapvető élelmiszerre lesz szükség, mint most. Ennek előállításához például búzából évente 2,4 százalékkal kellene növelni a világban a termelés mennyiségét, a növekedés viszont napjainkban mindössze 0,9 százalék.

A miniszter szerint Magyarország a fajtanemesítés területén kiváló potenciállal, kiváló szakembergárdával és elismerésre méltó szakmai múlttal rendelkezik. Szerinte az egyik legnagyobb lehetőség abban rejlik, hogy a kutatóintézetek szakembereinek tudását hogyan tudjuk gyakorlati előnnyé változtatni a termőföldeken, hogyan sikerül a kutatási eredményeket és a gazdák erőfeszítéseit, szorgalmát és szaktudását úgy egyesíteni, hogy abból például a búza esetében 8-10 tonnás hektáronkénti termés és kiváló minőség legyen.

Legvégül Petőházi Tamás, a Gabonatermelők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke a vasi és a hazai gabonatermelést a globális piac egyik elemeként említette, hiszen a világgazdasági történések (amerikai-kínai viszony, az orosz és az ukrán valuták gyengesége, az orosz és az ukrán termékfelesleg, a nyersanyagárak stb.) idehaza is éreztetik hatásukat. Megjegyezte, most az látszik, hogy ezek miatt a gabona ára várhatóan emelkedni fog a piacon, ez pedig a termelők számára kedvező.

 

Hazai újítás

Hatékonyabbá és gyorsabbá teszi a búzanemesítés folyamatát az az eljárás, amit a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének munkatársai dolgoztak ki. Az új technológiával könnyebbé válik az időjárás szélsőségeinek ellenálló fajták nemesítése. Részletek itt.


(nak.hu/RF)

Agrometeorológiai előrejelzés
2018. november 16. - november 22. közötti időszakra
RÉSZLETEK