Agrárhírek

2021. évi LX. törvény módosította többek között a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényt is, mely változásokból kiemelünk néhány elemet az alábbiak szerint:

A törvény hatálya alá tartozó, jelentős számú ügyfelet érintő eljárásokban az ingatlanügyi hatóság, valamint a  talajvédelmi hatóság a  döntését hirdetményi úton közli. Jelentős számú ügyfelet érint az  eljárás, ha több mint harminc ügyfél érintett az eljárás megindításakor.

Amennyiben a  termőföld állami tulajdonban áll, akkor a  tulajdonos az  ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelő, ennek hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezetet.

• A más célú hasznosítás megszűntetésének bejelentéséhez csatolni kellett minden esetben a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő újrahasznosítást megalapozó talajvédelmi tervet. A módosítással azonban ezen terv elkészíttetése nem szükséges, ha a tervezett újrahasznosításra oszlophelyek vagy vonalas létesítmény megszüntetésével kerül sor, és az nem jár a talajfelszín megbontásával, illetve roncsolásával (pl. légvezeték).
• Kis teljesítményű erőmű létesítése érdekében (olyan kiserőmű, amely a napenergiát felhasználva termel villamos energiát és 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű) indított a  termőföld más célú hasznosítása iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje meghatározott esetekben 8 nap, és a a  kérelemről az  ingatlanügyi hatóság helyszíni szemle tartása és talajvédelmi szakkérdés vizsgálata nélkül dönt.
• Nem minősül a termőföld más célú hasznosításának napenergiát agrofotovoltaikus (a napelemek körülbelül öt méter magas lábakon állnak, alattuk pedig aktív növénytermesztés és legeltetés folytatható) rendszer szerint felhasználva villamos energiát termelő erőmű létesítése és üzemeltetése, ha nem akadályozza az  alatta fekvő területnek művelési ág szerint termőföldként történő hasznosítását.”
• A termőföld más célú hasznosítására vonatkozó engedélyez alóli mentességet kapott az a kis teljesítményű erőmű létesítése is, ahol nem a tulajdonos, vagy földhasználó létesíti, üzemelteti, hanem más személy általi létesítés, üzemeltetés is, ha a beruházás az  átlagosnál gyengébb minőségű, de legfeljebb hektáronként 15 AK értékű termőföldön valósul meg.
• A termőföld más célú hasznosítására vonatkozó kérelemhez a továbbiakban csatolni szükséges a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a  haszonélvező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát, ha az igénybevevő nem a tulajdonos, illetve nem a  haszonélvező, kivéve, ha a  termőföld igénybevétele kisajátítás céljának megvalósítása érdekében szükséges, vagy ha a  termőföld igénybevétele olyan, a  tulajdonjog korlátozását lehetővé tevő közérdekű célt szolgál, amelynél törvény lehetővé teszi a  tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a  haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatának bíróság vagy hatóság döntésével történő pótlását.”
• Tulajdonos is kezdeményezheti az önkormányzatnál földrészletének belterületbe vonási eljárásának megindítását abból a célból, hogy ezáltal saját, illetve közeli hozzátartozói lakhatását saját területén biztosíthassa. Ezen földterület lehet az átlagosnál jobb minőségű is. Amennyiben nem a megjelölt célra kerül a termőföld más célú hasznosításra, úgy a  földvédelmi bírság mértéke a földvédelmi járulék ötszöröse.
• A törvényben meghatározásra kerültek a termőföld „Az eredeti állapot helyreállítása végrehajtásának szabályai” is.
• Kiegészült a földvédelmi járulék fizetés alóli mentességre okot adó tevékenységek köre: vízkárelhárítási vagy öntözési célú vízilétesítmény létesítése, ezek, valamint a meder rekonstrukciója, fejlesztése, üzemeltetése, vagy fenntartása, továbbá a védekezést követő helyreállítása (céljából veszik igénybe engedéllyel a területet.)
• mezőgazdasági termelő saját tulajdonán 1000 m2-t járulékmentesen igénybe vehet mezőgazdasági célra, azonban a módosítással beemelésre került, hogy ezen lehetőség a tulajdonost csak egyszer illeti meg. Ezen a  címen – 10 éven belül – ismételt járulékmentesség tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonost, illetve az új haszonélvezőt nem illeti meg, továbbá a földrészlet megosztásával nem lehetséges ismételten e címen a járulékmentesség.
• A talajvédelmi fejezetben kiegészítésre került, hogy a földhasználó a köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást vagy tevékenységet folytatni, ennek érdekében köteles a Gazdálkodói Talajvédelmi Programot elkészíteni és naprakészen tartani.
• A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges továbbiakban a kezelt mederiszap mezőgazdasági felhasználásához is talajvédelmi terv csatolása szükséges. /kezelt mederiszap: olyan mederiszap, amely szennyezőanyag tartalma miatt biológiai, fizikai, kémiai, vagy más megfelelő eljárást követően, a jogszabályi előírásoknak megfelelően helyezhető ki termőföldre./
• A talajvédelmi hatóság felé történő bejelentést követően – az előírt talajvédelmi terv alapján – végezhető a továbbiakban a talajvédelmi műszaki beavatkozás, létesítmény megvalósítása is, amennyiben az nem tartozik más hatóság hatáskörébe. Bejelentésköteles továbbá a talajjavító mederanyag termőföldön történő felhasználása is. /talajjavító mederanyag: elsősorban termőföld bemosódásból keletkező, a talaj kedvezőtlen tulajdonságainak megváltoztatására, illetve a kedvező tulajdonságok fenntartására szolgáló, kezelés nélkül termőföldre kihelyezhető mederiszap/
• augusztus 1.-től módosul a talajvédelmi bírság mértéke.

A törvény tartalmazza a gyümölcsültetvény telepítés szabályait is, melyeket kismértékű módosítására is sor került. A módosítás értelmében 2500 m2-nél nagyobb gyümölcsültetvény a bejelentést követően a  gyümölcsültetvény a  talajvédelmi hatóság által jóváhagyott talajvédelmi terv érvényességi idejének lejártáig telepíthető.

A  gyümölcsültetvény használója a  nyilvántartásba vételt követően, a  telepítési hatóság által nyilvántartott személyes, vagy az  ültetvényre vonatkozó bármely adatban bekövetkezett változást harminc napon belül köteles bejelenteni a telepítési hatóságnak.

(NAK)