Lezárult a vízigény-felmérés: a jelenlegi terület többszörösén öntöznének a gazdálkodók - 2018. 02. 21.
Agrárhírek

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által koordinált, közel 40 ezer tagot érintő vízigény-felmérés során kiderült, hogy az ezen gazdálkodók által a jövőben öntözni kívánt területek összesen 377 ezer hektárt tesznek ki. A 2017 októberében megjelent öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló tervezet a jelenlegi 80 ezer hektáros öntözött területet minimum 300 ezer hektárra emelné, így jól látható, hogy a valós igények meg is haladják a prognosztizált terület nagyságát. Az öntözött területek növelése mindenképpen szükséges, hiszen hazánkban lehulló csapadékmennyiség az elmúlt 110 évben 10 százalékkal csökkent, az átlag középhőmérséklet pedig a globális tendenciákkal összhangban emelkedik.

A falugazdászok összesen több mint 39.200 termelő adatait rögzítették, illetve közel 1.150.000 hektár terület mértek fel a 2017. december 1. és 2018. január 31. közötti időszakban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által megtartott vízigény-felmérés keretében. Az eredmények előzetes kiértékelése alapján látszik, hogy a felmérés által érintett területből a jelenleg öntözött területek
87 százaléka 4 megye területére esik, legnagyobb területaránnyal Jász-Nagykun-Szolnok megye rendelkezik (30,1 %), ezt követi Békés megye (23,3 %), majd Hajdú-Bihar (18,6 %) végül Csongrád megye (15,2 %).

 Ugyanezen az 1,15 millió hektáros területen a gazdálkodók által a jövőben öntözni kívánt területek is felmérésre kerültek, amelyek mindösszesen 377 ezer hektárt tesznek ki. A jelenleg öntözött területekhez képest a jövőbeni öntözési igények is főként ugyanabban a 4 megyében jelentkeztek, ahol jelenleg is számottevő az öntözött területek aránya, de a területarányok elérnek. Legnagyobb területaránnyal Hajdú-Bihar megye (38,6 %) rendelkezik, ezt követi Békés megye (18,2 %) majd Jász-Nagykun-Szolnok (16,9 %) végül Csongrád megye (10,1 %).

 A vízigény-felmérés előzménye a 2017 októberében megjelent öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat volt, amelynek értelmében a Kormányzat feladatának tekinti az öntözéses gazdálkodás elterjesztésének, észszerű fejlesztésének, a vízkészletek védelmének és hasznosításának ügyét. A stratégia részeként a NAK feladata volt a felmérés koordinálása az öntözésfejlesztés megvalósítása szempontjából reális területeken. A stratégia célja a jelenlegi 80 ezer hektáros öntözött terület minimum 300 ezer hektárra történő növelése, így jól látható, hogy a valós igények meg is haladják a prognosztizált terület nagyságát.

 A vízigény-felmérés területe a vízgyűjtő rendszerekben rendelkezésre álló vízkészletekhez, valamint az öntözéses gazdálkodás lehetséges területeihez igazodóan került meghatározásra. A Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság térinformatikai fedvény formájában átadta az Agrárgazdasági Kutató Intézetnek (AKI) a jelenleg működő 68 öntözőrendszer hatásterületének lehatárolását, majd a Magyar Államkincstár összemetszette a 2017. évi egységes kérelem (SAPS) támogatásigénylési adatokhoz kapcsolódó ügyfél táblarajzok térinformatikai fedvényével.  Az ezáltal lehatárolt terület határozta meg a felmérés területét és a felkeresésre kijelölt gazdálkodók, kamarai tagok számát.

 Az öntözés fejlesztése azért is időszerű feladat, mert az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai alapján a hazánkban lehulló csapadékmennyiség az elmúlt 110 évben 10 százalékkal csökkent, az átlag középhőmérséklet pedig a globális tendenciákkal összhangban emelkedik.  A Kárpát-medencében azonban a legnagyobb problémát jelenleg a vízháztartás idő- és térbeli szélsőséges eloszlása okozza, ennek következtében hazánk egyre kitettebb hol a belvíz-, hol az aszály veszélyének. A klimatikus változások miatt egyre többen látják szükségszerűnek az öntözést, még ha az nagyobb befektetéssel is járna.

 

NAK

Eseménynaptár
Apróhirdetés
Agrometeorológiai előrejelzés
2018. június 26 - július 2. közötti időszakra
RÉSZLETEK