Kukorica fajtasorok összehasonlító vizsgálata két különböző tápanyag-visszapótlási technológia alapján - 2018. 03. 05.
Növénytermesztés

A gabonafélék terméseredményei világviszonylatban évente 0,5-1 %-ot nőnek. Köszönhető ez a gazdálkodás egyre intenzívebbé válásának, a tápanyag-gazdálkodásnak és egyéb technológiai elemeknek. A folyamatban azonban a legnagyobb hatást a genetikai előrehaladás, azaz az alkalmazott fajták váltják ki. A különböző fajták sikerességét azonban a termőhely és az alkalmazott technológia nagymértékben befolyásolja. A Nyíregyházi Egyetem Tangazdaságában több éve folynak tápanyag-gazdálkodási és fajtahasználati kísérletek a Nitrogénművek Zrt. partnereként. Egy több éve folyó vizsgálat részeként 2017 tavaszán ismét állítottunk be kísérletet különböző kukoricafajták terméselemeinek (termésmennyiség, betakarításkori nedvességtartalom) meghatározására különböző tápanyag-visszapótlási technológia mellett.

 

A Tangazdaság Nyírtelek 0203-as helyrajzi számú táblája (Blokkazonosító: TLXNL-W-15) ideális helyszín ahhoz, hogy reprezentálja a térség kedvezőbb, kukoricatermesztésre alkalmas talajait. A tábla talajvizsgálati eredményeit az 1. táblázatban mutatjuk be.

1. táblázat. A kísérlet helyszínének talajvizsgálati eredményei (2015)

A 10 hektáron elterülő kísérleti parcellát a fenti két talajvizsgálati eredmény jellemzi. A parcellák a kísérleti területen hosszirányban helyezkedtek el. Méretük 0,75 ha. Az ismétlések ezen területen belül voltak.


Nyolc perspektivikus hibridet termesztettünk két különböző tápanyag-visszapótlási technológiával. A Genezis által ajánlott technológia és az általunk „üzemi”-nek elnevezett technológia közötti különbséget a 2. táblázatban láthatjuk.

 

2. táblázat. A kukorica fajtasorban alkalmazott műtrágyák és mennyiségük

Az elővetemény az agrotechnikai szempontból előnyös őszi búza volt. Az aratás után a búzaszalmát felbáláztuk, elszállítottuk, majd a táblát 2016. augusztus 1-én 50-55 cm mélységben lazítottuk. 2016. augusztus 2-án tárcsa+gyűrűshenger kombinációjával zártuk a talajt. További tarlóápolásra nem volt szükség, 35 cm mélyen szántottunk. A szántást 2017. március 14-én kombinátorral zártuk. 2017. április 5-én juttattuk ki a „Genezis” technológiában az alaptrágyaként alkalmazott NPK 8-20-30 (250 kg/ha) összetett műtrágyát és az összes területre 250 kg/ha Pétisót.


A kijuttatást követő 7 mm csapadék miatt a műtrágyákat csak 2017. április 7-én tudtuk bedolgozni. Az április eleji meleg időjárásnak köszönhetően a talajhőmérséklet hamar elérte a 10 0C-ot, így a kísérletet 2017. április 13-án elvetettük. A vetéshez John Deere 1750 típusú vetőgépet használtunk 76,2 cm sortávra 78.000 szemet vetettünk hektáronként, 6 cm-es vetésmélységgel. Az „üzemi” technológiában használt MAP-ot (monoammonium-foszfát N 12%, P 52%) 150 kg/ha-os dózisban vetéssel egymenetben került ki. A következő hetek hűvös időjárása ijesztően elhúzódó, vontatott kelést eredményezett, de az állomány május közepére már kiegyenlített képet mutatott. 2017. május 18-án elvégeztük a posztemergens gyomszabályozást mezotrion, S-metolaklór, terbutilazin hatóanyag kombinációt tartalmazó Lumax 4,5 l/ha-os dózisával. 2017. május 30-án a parcellákat sorközműveltük, mely műveletet 2017. június 8-án megismételtünk. A pétisó újabb 150 kg/ha-os dózisát ezzel a művelettel (tápkultivátorozás) egymenetben juttattuk ki. A Genezis technológiában a tenyészidőszak utolsó ápolási művelete a lombtrágyázás volt 2017. június 14-én. Mikromix-A Fe-Mg-ot és Mikromix-A Cink-et juttattunk ki 4-4 l/ha-os dózisban. Ugyanezen a napon az „üzemi” parcellákban 1 kg/ha Yaravita Zn-t és 5 kg/ha keserűsót juttattunk ki (1.ábra).


1. ábra. A lombtrágyák kijuttatása a kísérleti parcellákra

 

A kukorica tenyészidőszaka 2017-ben hosszúra nyúlt. Mivel tervezett vetésforgónkban a kísérleti parcellákat napraforgó követi, így lehetőségünk volt arra, hogy kivárjuk a természetes vízleadás szántóföldi körülmények közötti maximumát. A kísérletet 2017. november 8-án New Holland CR kombájnnal takarítottuk be.


A betakarítás során minden kezelt parcellát külön-külön menetben vágta le a kombájn és a betakarított mennyiséget mérlegen álló kéttengelyes pótkocsira ürítette (2. ábra). A mért értékekből a parcella területe alapján termésátlagokat számoltunk. A betakarított szemtermésből parcellánként 1 kg súlyú mintát vettünk. A minták szemnedvességét szárítószekrényben határoztuk meg.


2. ábra. Mérés és mintavétel a kísérletben

 

A terméseredményeket és a betakarításkori nedvességtartalmat a 3. táblázatban mutatjuk be.
3. táblázat. Különböző tápanyag-visszapótlási technológiával termesztett kukoricafajták terméseredményei és betakarításkori nedvességtartalma (kg/ha)

 

A termésmennyiségeket elemezve, a nyolc hibrid terméseredményei alapján a Genezis technológia 6 esetben eredményezett magasabb termésátlagot. A 3. ábrát vizsgálva jobban érzékelhetők a különbségek.

 


3. ábra Különböző tápanyag-visszapótlási technológiával termesztett kukoricahibridek terméseredményei és betakarításkori nedvességtartalma (kg/ha)

 

Mivel mind a 8 vizsgált hibrid intenzív technológiát igénylő, korábbi kisparcellás kísérletekben magas termésátlagokat produkált, nem meglepő, hogy az általunk mért legalacsonyabb májusi morzsoltra kalkulált termésátlag is meghaladta a 8,5 tonnát. A legmagasabb 11 tonna feletti nagyüzemi átlag azonban figyelemreméltó. Ki kell emelnünk, hogy ez a hibrid az üzemi kísérletben is a legmagasabb 10 t/ha feletti terméseredményt produkált. A hibridek sorrendjében sem tapasztaltunk jelentős eltérést. Mindkét kezelésben a termésátlagok tekintetében azonos volt az első és az utolsó helyezett és egyik hibrid esetében sem volt 2 helyezésnél nagyobb az eltérés. Ha a hibriddel, mint tényezővel nem számolunk, csak az összesített eredményt vesszük figyelembe, a több, mint 8 hektáron elterülő nagyüzemi kísérlet eredménye közel azonos nedvességtartalom (az eltérés fél ezrelék) mellett 313 kg-mal magasabb termésmennyiség a Genezis technológia javára. A különbség a legmagasabb terméseredményt elérő fajtánál meghaladta az 1 tonnát, ami már gazdaságossági szempontból is figyelemre méltó.


4. ábra. A nagyüzemi parcellák betakarítás előtt (a hibridek fenológiai eltérése az állomány színében és magasságában is szembetűnő)

 

A fajtahasználatban rejlő potenciál nem elhanyagolható tényező. A termőhelyhez jól igazodó hibrid kiválasztása a sikeres gazdálkodás egyik első lépése. Eredményeink továbbá arra világítanak rá, hogy a tápanyag-visszapótlás módját is a hibridhez igazítva kell megválasztani.

 

Szabó Béla1; Májer Péter1; Varga Csaba2

1 Nyíregyházi Egyetem

2 Nitrogénművek Zrt.

 

 

 

 

Eseménynaptár
Apróhirdetés
Agrometeorológiai előrejelzés
2018. július 17 - július 23. közötti időszakra
RÉSZLETEK