Kalászosok Regionális Fajtabemutatóját tartották meg Kocson - 2018. 06. 21.
Agrárhírek

A Kalászosok Fajtabemutatója, amely minden év júniusában kerül megrendezésre, több mint egy évtizedes múltra tekint vissza az Aranykocsi Zrt. szervezésében. Idén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Komárom-Esztergom Megyei Szervezete is kivette részét a rendezvény lebonyolításából, ezzel is hozzájárulva a térség gazdálkodóinak szakmai ismeretbővítéséhez.

A rendezvény Dr. Balogh Zoltán (NAK KEM megyei elnök) és László Kálmán (NAK KEM megyei alelnök, Aranykocsi Zrt. vezérigazgató) köszöntőjével kezdődött. Ezt követően Görög Róbert (NAK mezőgazdasági szakértő) előadása következett a kamara honlapján elérhető növényvédelmi előrejelzés gyakorlati hasznáról. Legelőször is kijelentette, hogy szakszerű és okszerű növényvédelem nem létezik előrejelzés nélkül. Elmondta, hogy az előrejelzés kiterjed egész Magyarország területére, 80 növényorvos vesz részt a rendszer működtetésében, amely bárki számára elérhető és ingyenes. Bemutatta az online felületet, ahol külön felhívta a figyelmet a szaktanácsadó keresőre is, valamint arra, hogy mindez már mobil applikáción keresztül is elérhető.

A második előadás a búzatermesztés aktualitásairól szólt, melyet Dr. Beke Béla (GK Nonprofit Közhasznú Kft. Szeged) tartott meg. Több évtizede foglalkozik fajtanemesítéssel, elmondta, hogy 8-10 évig szántóföldi körülmények között tesztelik a növényeket, mire fajtaelismerést kaphatnak. Az évenkénti búza minőség összehasonlítás alapján azt láthatjuk, hogy a fehérje tartalom csökkenő tendenciát mutat, a minőség a mennyiség rovására megy. Meghatározó exportpiacaink Olaszország, Románia, Németország, Bosznia, Ausztria és Hollandia. A kereskedők homogén, nagy mennyiségeket keresnek. Magyarországon sajnos nincs 5000 tonna egységes árualap, ami nagy probléma. Ahány gazdálkodó annyi fajta és nincs kommunikáció.

Ezt követően Dr. Árendás Tamás (MTA ATK MGI Martonvásár) a búzatrágyázást, fajta specifikus reakciókat mutatta be. A műtrágya felhasználás és termésmennyiség között az 1900-as évek első felében még nagyon szoros összefüggést volt. Akkoriban még csak foszfort használtak. Ezen változtatott a 70-s, 80-s évek nagyüzemi mezőgazdasága, ahol intenzív kombinált műtrágya felhasználást folytattak. Azóta már másképp van, a trágyázás hatása már nem akkora, mint korábban, jelenleg inkább az időjárás hatásai a meghatározóak. A nitrogén hatása nagyban függ attól, hogy mekkora a talaj foszfor ellátottsága. Itt jön elő a precíziós gazdálkodás jelentősége. Megfigyelték, hogy a jobb foszfor ellátottságú területeken alacsonyabb volt a búza fehérje tartalma, viszont ezzel szemben a termés mennyisége nőtt. Tehát, a mennyiség a minőség rovására megy.

Egyik kísérletük során 20 éven keresztül figyelték a talajban maradt foszfor hatását a búzára és kukoricára. A 20 évből még az első 4 évben volt hatása a kukoricára, míg a búzára egészen a 8. évig. Országos szinten Tolna megyében a legnagyobb a foszforfelhasználás, míg Nógrádban a legalacsonyabb. A búzatermesztés sikerét a nitrogén és a foszfor ellátottság együttesen befolyásolja. Példa; Mv Nádor intenzív búzafajta 160 kg nitrogén felhasználásával 8,5 t/ha termésre volt képes. Nitrátérzékeny területeken újra kellene gondolni a kiadható nitrogén mennyiséget!

Az előadásokat követően a falu határában kialakított minta tábláknál Dr. Beke Béla (GK Nonprofit Közhasznú Kft. Szeged) parcellánként haladva mutatta be az egyes kalászos fajtákat. A szántóföldi szemléltetés után a Faluház udvarán felállított sátorban fogyaszthatta el mindenki a finom ebédet.

 

NAK

 

Eseménynaptár
Apróhirdetés
Agrometeorológiai előrejelzés
2018. szeptember 21. - szeptember 27. közötti időszakra
RÉSZLETEK