Bevezetés
Az elmúlt időszakban a gazdálkodók és a növényvédelmi szakemberek részéről is egyre sürgetőbb igény, hogy a kémiai növényvédelmi eljárások csökkentett vegyszer és vízfelhasználással, a környezetre a legkevésbé ártalmas módon legyenek végrehajthatóak, anélkül, hogy a kezelések hatékonysága romlana. Ezért a permetezés műszaki technológiájával szemben támasztott követelmények egyre növekednek. A témakör aktualitása és kiemelt jelentősége indokolta, hogy kísérleti feladatként szántóföldi permetezésre alkalmazott fúvókákat hasonlítsunk össze a rendelkezésre álló eszközökkel.
A célkitűzésemnek megfelelően kukorica gyomszabályozási kísérletekben vizsgáltuk a fúvókák szórásképét szántóföldi körülmények között vízérzékeny lapokkal, és az így kapott adatokat hasonlítottuk össze a kezelések eredményességével.
1.Irodalmi feldolgozás
1.1. Gyomszabályozás
A gyomszabályozás fogalma mindenképpen egy komplex rendszert jelent, amelynek csak egyik eleme a gyomok elleni közvetlen védekezés, azok irtása. A gyomszabályozás rendszerszerű koncepciója már régóta ismert a szakemberek előtt, napjainkra viszont már túllépett a fejlesztés szintjén és a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok termelési gyakorlatában a termesztéstechnológia egyik meghatározó elemét jelenti (Radócz, 2010).
A gyomszabályozás fogalmának tudományos meghatározása szerint: „Az adott kultúrnövény termesztésének olyan környezetkímélő rendszere, ami integrál minden olyan szakismeretet és rendelkezésre álló módszert, amely alkalmas a gazdaságilag káros gyomnövényektől mentes növényi termékek előállítására. Ez a rendszer egyben a gyomok kompetitív hatásának minimalizálását és a termesztéstechnológiai optimalizálását is jelenti, valamint magában foglalja a prevenciót és a közvetlen védekezést is” (Radócz, 2010).
1.2. A kukorica gyomszabályozása
Magyarországon a kukorica vetésterülete évente meghaladja az 1 millió hektárt. Ennek a hatalmas területnek a gyommentesítése rendkívüli fontosságú mind a gazdálkodó, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából (Hunyadi, Béres és Kazinczi, 2011).
Hunyadi és munkatársai (2011) szerint a kukorica gyomirtásában az agrotechnikai, a mechanikai és a vegyszeres védekezési módokat alkalmazzák. E módszerek célszerű ötvözete jelenti az integrált védekezést a kukorica gyomirtásának területén.
Varga és Szabó (2008) szerint az agrotechnikai lehetőségek közül a következőkre kell feltétlenül és tudatosan odafigyelni:
Szintén Varga és Szabó (2008) az alábbiak szerint részletezi a vegyszeres gyomirtási lehetőségeket:
Szabó (2010) megemlíti még a levél alá permetezést, ami irányított permetezés a késői gyomosodás megakadályozása érdekében. A kukorica 40-60 cm-es magasságánál végezhető, megfelelő gépekkel, belógatott szórófejekkel. Olyan készítményeket juttatunk ki, amelyek elpusztítják a későbben kelő gyomokat, ugyanakkor fél-szelektívek a kultúrnövényre. A kezelés kukorica gyomirtásában, a termesztett köles elleni védekezésben alkalmazható.
Összefoglalva a kukorica vegyszeres gyomirtása „könnyűnek” mondható, köszönhetően az alkalmazott számos hatóanyagnak és készítménynek, amelyek a kultúrnövényben szinte minden előforduló gyomnövény ellen megfelelő védelmet adnak.
Ugyanakkor a változó gyomflóra, a gyomnövények biológiája, az időjárási viszonyok gyakran nehezítik az optimális döntés meghozatalát (Szabó, 2010).
2. Vizsgálati anyag és módszer
2. 1. A vizsgálatok helyszíne és körülményei
A kukorica gyomirtás kísérlet a Til-Agro Kft. területén történt DKC 4943 fajtájú takarmánykukoricában. Az elővetemény napraforgó volt. A vetés 2016. 04. 07.-én történt, alapműtrágyaként 3 q nitrogént kapott ammónium- nitrát formájában. A területet 10 m széles 100 m hosszú parcellákra osztottuk jelzőkarókkal. A vizsgálatokban a KITE Zrt. Kertitox® P400-4 10X parcella permetezőgépét használtuk. (1. ábra)
1. ábra: Kertitox® P400-4 10X parcella permetezőgép munka közben
2.2. Kijuttatott vegyszer: Calaris Pro szelektív gyomirtó szer
A Calaris Pro a hagyományos kukorica gyomnövények mellett, mint például a libatop félék, disznóparéj fajok vagy a vadrepce, kiváló hatékonyságú a nehezen irtható kétszikű gyomnövények, pl.: csattanó maszlag, selyemmályva, árvakelésű napraforgó, keserűfűfélék, egynyári szélfű, vadkender, fekete csucsor, varjúmák és ugari szulákpohánka elleni is, teljes a magról kelő kétszikűek elleni hatása. A Calaris Pro két hatóanyaga a mezotrion és a terbutilazin.
A terbutilazin a triazinok csoportjába tartozik, hatását a fotoszintézis gátlásával fejti ki. Szisztemikus hatású, a gyomnövények a hatóanyagot a gyökéren és a levélen keresztül egyaránt felveszik. A talajra került hatóanyag a talajrészecskékhez erősen kötődik, így kimosódási veszély nincs.
A szisztemikus hatású mezotrion. Állománykezelés esetén a hatóanyag elsődlegesen a gyomnövények levelén keresztül felszívódva fejti ki hatását, de a talajra került hatóanyag jelentős tartamhatással is rendelkezik. Az érzékeny gyomnövényekben a hatóanyag felvétel gyors, a kezelést követő 3 órán belül bejut a szövetekbe, majd csúcs- és gyökérirányba is szállítódik. A talajra került mezotriont a gyomnövények csírázás közben a hajtáscsúcson, majd a gyökereken keresztül veszik fel.
A Calaris Pro hatóanyagait a kukorica enzimatikus úton lebontja, ezért a szelektivitása a kukorica fejlettségétől független, ami egy új, az eddigi gyakorlattól eltérő, rugalmas felhasználást tesz lehetővé.
2.3. Szóráskép ellenőrzése vízérzékeny papírral
Kísérleteink során a Syngenta által gyártott vízérzékeny papírokat használtuk parcellánként 10 lapocska kihelyezésével. A lapokat tűzőgéppel rögzítettük a gyomnövények levelére (2. ábra). A kiértékeléshez a víz-érzékeny papírminták eredményeit számszerűsíteni kellett. Ezt megfelelő számítógépes program hiányában milliméterpapír segítségével manuálisan végeztük.
2. ábra: Vízérzékeny papírok elhelyezése a kísérletek során.
2.4. A vizsgált fúvókák típusai és adatai:
3. ábra: Turbo TeeJet széles kúpszögű, lapos szórású fúvóka (TT11004)
4. ábra: Turbo TwenJet légbeszívásos, kettős lapos szórású fúvóka (AITTJ6011004)
5. ábra: Légbeszívásos lapos szórású fúvóka (Lechler-IDK 12004)
1. táblázat: A kezelések adatai
3. Vizsgálati eredmények
3. 1. Előzetes gyomfelvételezés eredményei
A vizsgált terület az előveteménye a napraforgó (Helianthus annuus), ennek hatásaként jelentős volt az árvakelés. Magas volt a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) fertőzöttség is.
Jelen van a szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), a fekete csucsor (Solanum nigrum), selyemmályva (Abutilon theophrasti), tyúkhúr (Stellaria media) és a baracklevelű keserűfű is (Persicaria maculosa, korábban Polygonum persicaria). (2. táblázat)
2. táblázat Előzetes gyomfelvételezés eredményei.
3. 2. A vízérzékeny papírminták kiértékelése
A vizsgálatok során a parcellánkénti tíz vízérzékeny lapot igyekeztünk úgy elhelyezni a levelekre, hogy a rejtettebb helyeken is lássuk a herbicid bejutását. Nem mindegy, hogy a gyomnövény szabadon áll a sorközben, vagy a kultúrnövény takarásában. Így ugyanazon fúvókánál, ugyanazzal a sebességgel különböző értékeket kaphatunk (6. ábra).
6. ábra: Teejet 110-04 TTJ fúvóka mintái 10 km/h sebességgel szabadon álló, és takart levélen.
A kiértékelésnél a különböző minták átlagát vettük figyelembe. Ezeket az adatokat a 3. táblázat tartalmazza.
3. táblázat: A vizsgált fúvókák átlagértékei különböző munkasebességek mellett 250 l/ha dózissal
A 3. táblázat alapján szerkesztett diagram (7. ábra) jól mutatja az egyes fúvókák által elért fedettség értékeket különböző munkasebességeknél. A legjobb fedettség értékeket (50 %) a TTJ légbeszívásos fúvóka produkálta 6 km/h sebességnél, ami a sebesség növekedésével lecsökkent 20 % alá. A TTJ 110-04 típusú fúvóka gyengébb eredményeket mutatott. Ugyanakkor az is látható, hogy a sebesség növekedésére kevésbé volt érzékeny, mint a légbeszívásos fúvóka. A leggyengébb eredményeket a légbeszívásos fúvóka esetében tapasztaltuk, viszont a fedettség értékeket a sebesség ennél a fúvókánál befolyásolta a legkisebb mértékben.
7. ábra: A vizsgált fúvókák fedettségi értékei különböző munkasebességeknél
3. 3. Kezelések után 13 nappal történt gyomfelvételezés eredménye
A vizsgálatok elvégzése után 5 nappal már jól látszottak a kezelés eredményei. A gyomok jelentős részén erősen észrevehetőek a vegyszer hatásai. A képen az is látható, hogy a takarásban lévő kisebb napraforgón sokkal kevésbé tapasztalható a herbicid hatása. (8. ábra)
8. ábra: Napraforgó állapota a kezelés után 5 nappal.
A kezelés után 13 nappal (2016.05.31.) végzett gyomfelvételezés viszont már azt mutatta, hogy a területen az összes gyom kipusztult minden parcellában (9. ábra).
9. ábra: A terület állapota a kezelés után 13 nappal.
Dr. Virág Sándor PhD. Főiskolai tanár, SZIE AGK, Szarvas
Sándor Imre Növényvédelmi szakmérnök, TIL-AGRO Kft., Kaba
Felhasznált irodalom:
Hunyadi Károly, Kazinczi Gabriella, Béres Imre (2011): Gyomnövények, gyombiológia, gyomirtás. Mezőgazda Kiadó
RADÓCZ LÁSZLÓ (2010): Korszerű növényvédelem IV. (Gyomnövények diagnosztikája és hatékony kontrollja). Debrecen-Szalárd
SZABÓ LÁSZLÓ (2010): A kukorica vegyszeres gyomirtása. MezőHír 2010/03 40-p.
VARGA LÁSZLÓ, SZABÓ LÁSZLÓ (2008): A kukorica gyomirtása. Növényvédelem 44 (4) 181-197. p.