A régi jó elvek mentén haladva: Dr. Lakatos Zoltán portréja - 2018. 01. 23.
Sikertörténetek

Érdemes volt…”- hangzik az elégedett summázat a Hajdú Gabona zRt. idén 27 éves elnök-vezérigazgatói jubileumát ünneplő dr. Lakatos Zoltán szájából. A kellemes, ízes beszéd, közvetlen, joviális, külső, a barátságos, egyenes tekintet azonnali szimpátiát vált ki. Szabolcsi parasztcsalád szülötteként egy Tuzsér nevű kis faluból származik, amire roppan büszke, s mind a mai napig „paraszt lelkületűnek” vallja magát cégvezetőként is őrizve a föld, a természet, a munka családjától örökölt mély tiszteletét, az emberség alapnormáját.

  Mikszáthi anekdotázós stílusban általa megmutatott életútja tanulságos. A kicsi faluból útnak induló dr. Lakatos Zoltán ma a hazai malomipari termelés 9 %-át, s a román piacot Máramarostól Kovásznáig lefedő Hajdú Gabona zRt. első számú vezetője, többségi tulajdonú főrészvényese. A munkához, élethez való hozzáállás elemi tisztességét megőrző üzletember élet-és pályamodellje valóban sokak számára ösztönző minta lehet.

  A Hajdú Gabona zRt. elnök-vezérigazgatójának gyökereit jelentő dolgos parasztcsaládban természetes volt a munka, amiből már 6 éves kora óta kivette a részét otthon.  Lakatos Zoltánra és testvéreire, Margitra és Bertalanra is igaz, hogy szép pályát befutva, de kőkeményen dolgozták végig az életüket. Emberi példaképül szolgáló édesapja, akit egy igazi „polihisztor parasztembernek” nevez sajnos ugyan már nem él, de még büszkén megélhette gyermekei kiteljesedését. Jó egészségnek örvendő, 83 éves édesanyja pedig akár még üknagymama is lehet.

  Lakatos Zoltán emberi-szellemi karakterét jó iskoláinak is köszönheti, bár Tuzsér zárt világú általános iskolájának 8. osztályában még nem gondolta, hogy egy, a szakmában elismert cég vezetőjeként beutazza majd az egész világot. A kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban viszont már igazi világlátást kapott: a továbbtanulás realitását. Könyvvitel szakon végzett, és nem véletlenül szerzett ezután közgazdász diplomát, hisz a számvitel, könyvvitel, statisztika tantárgyak szerelmese volt. Doktori disszertációját pedig már tudatosan írta vállalatvezetésből.

  Meghatottan beszél boldogsága zálogáról, tanítónő feleségéről, akivel „a Sors is egymásnak teremtette őket”: ugyanaz a bábaasszony segítette őket a világra, egy óvodába, általános és középiskolába jártak, s eközben életre szóló szerelem szövődött közöttük. A családi minták alapján mindig nagycsaládban gondolkodtak, s bizony mára már 3 lány és 1 fiú boldog szülei. Magánemberként szép házasságára és arra a legbüszkébb, hogy két lábon járó, tanult gyermekeket neveltek fel közösen. Két idősebb lányuk Ági és Zsuzsi már jogászok, s Ági már 3 fiúunokával is megörvendeztette őket. A legkisebb gyermek, a joghallgató Anna, most 22 éves, s a néptánc szerelmese. Az egyetlen fiú, a 32 éves, szintén diplomás Zoltán pedig már a cégnél dolgozik, s édesapja leghőbb vágya, hogy fia kövesse őt a megfelelő pillanatban.

  A céghez kerülését egyébként az akkori vezető, C. Nagy Gábor kedves, inspiratív személyiségének köszönheti, akitől édesanyjával besétáló friss diplomás fiúként ámulva hallotta: ”Édes fiam, Te itt bármi lehetsz (…), még igazgató is lehet belőled!” Azóta vallja, hogy „Bárkiből lehet bármi, ha tisztességgel dolgozik!”- hisz a jóslat beteljesült. 1990. április 15-én került a vállalati hierarchiát becsülettel végig járva a vezérigazgatói székbe. Cége 1992. január 1-jén az országban elsőként alakult részvénytársasággá a malomiparban az általa 27 éve felépített, lojális, fiatal vezetői gárda remek döntéseként. Alkalmazottai korrekt, jó embernek tartják őt vezetőként is, emberi, s családias közeg a 146 általa megbecsült dolgozó munkahelye. A hajdúnánási malmot alapító Csiha Győző szellemisége él itt: az üzemnek, a malmos szakmának, és a dolgozó embernek a mély tisztelete. Cégvezetőként arra a legbüszkébb, hogy túlélve a hitelválságot, ésszerű döntésekkel és a 2006-os innovációkkal megvalósult nagy álma: lisztjeik márkanévvé váltak, a Hajdú Gabona zRt. pedig ma már meghatározó és átléphetetlen piaci tényező. Büszke a belföldivel egyenértékű erdélyi piacra is, ahol a Csikós liszt legalább olyan elismert, mint a Coca-Cola, és hazánkban pedig már „nemzeti értékként” tartják számon.

„Az ember ahogy korosodik, nyilván egyre jobban beleivódik a tudatába, hogy azért mi 1.000.000 embernek adunk ételt: kenyérnek valót, tésztának valót, süteménynek valót!” –összegzi „életművét” a paraszti létből örökölt pozitív értéknormákat eredményes cégébe is átemelő dr. Lakatos Zoltán.

 

 

Kocsi Erika

történész, író

Eseménynaptár
Apróhirdetés
Agrometeorológiai előrejelzés
2018. február 22 – március 1. közötti időszakra
RÉSZLETEK