Gyakran ismételt kérdések őstermelők járulék kötelezettségével kapcsolatosan - 2018. 04. 24.
Gazdaság

Őstermelők járulékfizetési kötelezettségével kapcsolatos ismertetőt tett közzé a NAV.
Az egyéb felmerülő kérdésekkel kapcsolatban a NAV-hoz kell fordulni hivatalos állásfoglalásért.

 

 

 

 

 

1. Mezőgazdasági őstermelőnek minősülők-e akkor, ha van érvényes őstermelői igazolványom, de az értékesítési betétlap már nem érvényes?

A mezőgazdasági őstermelői igazolvány akkor érvényes, ha az igazolvány és a hozzá tartozó értékesítési betétlap egyidejűleg hatályos, azaz, ha az értékesítési betétlap érvényesítése nem történik meg, akkor az érintett személy a társadalombiztosítás rendszerében nem minősül mezőgazdasági őstermelőnek.
Fontos, hogy amennyiben a mezőgazdasági őstermelő hatályos igazolvánnyal rendelkezik, akkor az értékesítési betétlap
a) az adóév első napjától hatályos, ha azt az adóév március 20. napjáig,
b) a kiállítás napjától hatályos, ha az a) pontban említett időpontot követően
kérelmezi.

Tehát abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelő értékesítési betétlapja az adott év végén lejárt és annak az adóévre történő kiadását adott év március 20. napjáig kérelmezi, akkor a mezőgazdasági őstermelői státusza folyamatosan áll fenn. Ezzel ellentétben, ha az értékesítési betétlap adóévre történő kiadását csak adott év  március 20-a után kérelmezi a természetes személy, akkor adott év január 1-jétől az értékesítési betétlap kiadásának időpontjáig nem minősül mezőgazdasági őstermelőnek.

2. Biztosított őstermelőnek minősül-e a nappali tagozatos tanuló vagy hallgató?

A nagykorú nappali tagozatos tanuló, illetve hallgató – feltéve, hogy máshol nem áll munkaviszonyban (nem egyéni vagy társas vállalkozó), és tanulószerződéssel sem rendelkezik – biztosított őstermelőnek minősül. A kiskorú nappali tagozatos tanuló csak akkor minősül biztosított őstermelőnek, ha az őstermelői tevékenységet egyedül folytatja (nem szerepel közös őstermelői igazolványon vagy családi gazdaságnak nem tagja).

3. Biztosított őstermelőnek minősül-e az az őstermelő, aki a munkaviszonya megtartása mellett, fizetés nélküli szabadsága alatt kap GYED vagy GYES ellátást, és az őstermelői tevékenységet személyesen is folytatja?

A GYED és GYES ellátásra tekintettel engedélyezett fizetés nélküli szabadság ideje alatt az érintett személy munkaviszonyában biztosítottnak minősül.
Ez azt eredményezi, hogy mezőgazdasági őstermelőként a szóban forgó személy nem válik biztosítottá és ebben a tekintetben nincs jelentősége annak, hogy őstermelőként a tevékenységét folytatja-e, vagy sem.

4. Milyen esetekben minősül a mezőgazdasági őstermelő biztosítottnak, ha egyidejűleg GYED, vagy GYES ellátásban részesül?

Azokban az esetekben válik a természetes személy mezőgazdasági őstermelőként biztosítottá az említett ellátások folyósításának időtartama alatt, ha a  GYED ellátásra való jogosultságot a felsőoktatási intézménnyel fennálló hallgatói jogviszony alapozta meg vagy a GYES ellátásra való jogosultságot alanyi jogon állapították meg.


5. Kell-e annak a biztosított őstermelőnek járulék bevallást adnia, akinek a megelőző évben őstermelői tevékenységből bevétele nem származott?

Ha a természetes személy a tárgyévet megelőző évben őstermelőként bevételt nem szerzett és a tárgyévben nem minősül tevékenységet kezdő mezőgazdasági őstermelőnek, akkor a tárgyévben nem kell járulékbevallást adnia. Ez alól kivételt jelent, ha a mezőgazdasági őstermelő magasabb összegű járulékalapot választott, mert ebben az esetben a járulék bevallásokat be kell nyújtani.


6. Magasabb összegű járulékalapot mikor választhat a biztosított őstermelő?

A magasabb összegű járulékalapot nem csak az első negyedévi bevallásban lehet választani, erre a módosításra év közben (II-IV. negyedévi bevallásokban) is lehetőség van. A választás a tárgynegyedévi és az év hátralévő részében beadandó további negyedévi bevallásokra vonatkozik. A magasabb összegű járulékra vonatkozó döntést nem lehet módosítani, visszavonni, ez a nyilatkozata az adóévre szól. Az év közben biztosítottá váló őstermelő a magasabb járulékalapra vonatkozó választását az általa első ízben benyújtott járulék bevallásában teheti meg, ebben az esetben a választása a biztosítási jogviszony első napjától az adóév végéig szól.

7. Lehet-e érvényesíteni a családi járulék-kedvezményt annak az őstermelőnek, akinek az adott negyedévben személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelme nem keletkezett?

Igen. A mezőgazdasági őstermelők nem a tárgyévben megszerzett bevételük alapján fizetik meg a járulékaikat, ezért a tárgyévben megszerzett bevételnek (jövedelemnek) a családi járulékkedvezmény érvényesíthetősége tekintetében nincs jelentősége.
Abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelőnek járulékfizetési kötelezettsége van, akkor - az egyéb feltételek fennállása esetén - nincs akadálya a családi járulékkedvezmény érvényesítésének.

8. Özvegyi nyugdíj mellett folytatott mezőgazdasági őstermelői tevékenység után kell-e járulékot fizetni? 

Az özvegyi nyugdíjban részesülő őstermelő esetében kell vizsgálni azt, hogy a reá irányadó korhatárt betöltötte-e, esetében a korhatár betöltése a feltétele annak, hogy őstermelőként mentesüljön a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól.

NAV

 

Amennyiben szeretne a témáról hosszabb ismertetőt olvasni, ajánljuk figyelmébe a 2017/6 lapszám, Adózás 2018 főtémájú kiadványunkat.

Adóeljárási szabályok 2018

Generációváltás az agráriumban - agrárvállalkozások nyugdíjellátásának feltételei

 

 

 

 

Eseménynaptár
Apróhirdetés
Agrometeorológiai előrejelzés
2018. november 9. - november 15. közötti időszakra
RÉSZLETEK