Agrárhírek

Az Európai Bizottság első alkalommal részesített oltalomban egy magyar édesvízihal-elnevezést. A Szilvásváradi pisztráng oltalom alatt álló földrajzi jelzésként történő bejegyzését tanúsító oklevelet Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős biztos adta át Nagy István agrárminiszternek a Mezőgazdasági és Halászati Tanács szeptember 21-i brüsszeli ülése előtt.

A Szilvásváradi pisztránggal együtt 61-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma – beleértve a mezőgazdasági termékeket, élelmiszereket, borokat és szeszes italokat – amelyek földrajzi árujelzője az Európai Unióban oltalmat élvez. Az elnevezés a döntéssel bekerült az Európai Unióban nyilvántartásba vett és oltalom alatt álló termékek földrajzi jelzéseit (GI) rögzítő eAmbrosia nevű adatbázisba, amelyben jelenleg 1480 eredetmegjelölés van.

A Szilvásváradi pisztrángot a Bükki Nemzeti Park területén elhelyezkedő Szalajka-völgyben kialakított pisztrángtenyésztő medencékben szaporítják és nevelik, amelyek vizét a közvetlen közelben eredő, hideg vizű karsztforrások biztosítják. A tenyészmedencék alacsony hőmérsékletű vizének köszönhetően a pisztrángok étvágya kisebb, lassabban növekszenek, ettől lesz a pisztránghús az átlagosnál keményebb, tömörebb és zsírszegényebb. Az Egererdő Zrt. által kezelt állami erdőkben fakadó források által biztosított folyamatos friss vízutánpótlás pedig megakadályozza az iszap-mellékíz kialakulását. A Szilvásváradi pisztráng húsának sajátos minőségi jellemzői a természeti adottságoknak és a több generáció által összegyűjtött pisztrángnevelési tapasztalatoknak köszönhetők.
– Az egész magyar akvakultúra ágazat számára nagyon komoly elismerés, hogy a Szilvásváradi pisztráng első magyar édesvízi halként felkerült a földrajzi jelzések közé. Reményeim szerint ez a lista hamarosan újabb magyar termékekkel bővül – mondta az agrárminiszter.

A Szilvásváradi pisztráng elnevezés az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként 2018-ban átmeneti nemzeti oltalmat kapott. A program célkitűzése az agrárgazdasághoz kötődő földrajzi árujelzők számának növelése, valamint az, hogy a termelői közösségek éljenek az oltalom nyújtotta lehetőségekkel, és élvezzék azok előnyeit. Az oltalom alatt álló földrajzi nevek azt jelzik, hogy a termék egy adott helyről vagy régióból származik, és különleges minőségét, hírnevét vagy egyéb jellemzőjét földrajzi eredetének köszönheti. Az oltalom emellett védelmet biztosít a megtévesztő piaci visszaélésekkel szemben is, mivel az oltalom alatt álló termékek előállítása kizárólag a termékleírásban meghatározott módon és megadott földrajzi területen történhet. Az oltalmat a termék csomagolásán feltüntetett uniós szimbólum is jelzi.
– A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági potenciált jelent, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét. A Földrajzi Árujelzők Programjának keretében további 23 magyar termék földrajzi árujelzőjének uniós elismerése van folyamatban: ezek elsősorban mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, valamint regionális pálinkák – mondta Nagy István.

(NAK)