A paprikatermesztés legfontosabb munkafázisai - 2014. 04. 16.
Kertészet, Szőlészet

Magyarország zöldségkertészetének legmeghatározóbb tevékenysége a paprikatermesztés. Ez tette világhírűvé, s még napjainkban is leginkább a paprika jut eszébe a külföldinek hazánkról. A paprika termesztését és hajtatását a Dél-Alföld foglalja magába, ahol mintegy 1.550 ha-on folyik a paprikahajtatás. Ez a legnagyobb hajtatási felületet jelenti. Különbséget kell azonban tennünk a termesztés és a hajtatás között! A szabadföldi paprikatermesztés sajnos egyre inkább csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor ez a tevékenység az, mely során a magyar tájjellegű fajták termesztési szerephez jutnak. A hajtatás ezzel szemben növekvő méreteket ölt, annak ellenére, hogy a beruházási költségei óriásiak a szabadföldihez képest.

1 ha magas légterű üvegház megépítése és betelepítése a mai banki viszonyok között, 1 millió euro, azaz mintegy 300 millió forint. A hajtatásban a fajta csak igen minimális szerephez jut, itt többnyire az intenzív hibridek térhódítása tapasztalható. A termésátlag is szemmel látható különbségeket mutat. A szabadföldi termesztéssel 5-6 kg/m2, a talajon történő hajtatásban 8-9 kg/m2, míg a talaj nélküli, intenzív hajtatásban akár a 12-14 kg/m2 termésátlag is elérhető. Az ingadozó paprika árak miatt azonban csak hosszú évek után térül meg a beruházás s válik rentábilissá az intenzív paprika hajtatás. Nem szabad megfeledkeznünk azonban a magyar fűszerpaprikáról sem. A hazai fűszerpaprika termesztésben két centrum körzet alakult ki, Szeged és Kalocsa. A két világháború között a hatezer hektárt is meghaladta a termesztő felület, mára ez vészesen csökkenő irányt mutat. Ebben szerepet játszik az őrlemény olcsó felvásárlási ára, valamint a külföldről bejövő import. Ezek a tények húzzák le a fűszerpaprika termesztési kedvet. Hollandiából például évente 400 tonna őrlemény kerül be Magyarországra, miközben tudjuk jól, hogy Hollandiának nincs fűszerpaprika termesztése. A tudomány azonban nem feledkezett meg a hazai fűszerpaprikáról. A szegedi kutatók munkájának köszönhetően a fólia alatti fűszerpaprika hajtatása Hungaricum, melynek köszönhetően a több menetben betakarítható, magyar nemesítésű hibridek a 10-15 kg/m2 termésátlagot is elérik. Színanyagban igen gazdagok, az őrlemény a 100-120 ASTA értéket is eléri. Örvendetes hír, hogy mindkét paprikatípust az EU eredetvédelmi oltalom alá helyezte, így ezek hamisítása könnyen kiszűrhető.

 

A paprika biológiai sajátosságai, termesztési igényei

Az étkezési paprika (Capsicum annuum L.) őshazája Dél-Amerika trópusi területei. Magyarországon a XIX. század végétől a bolgárkertészet fejlődése indította el az intenzív termesztésbe vonását, valamint nemesítését. Legnagyobb nemesítési körzete Dr. Szalva Péter kutató-nemesítő munkájának köszönhetően Szentes és környéke lett.

A paprikamag csírázóképességét 4-5 évig tartja meg. A csírázás megindulásához nedves közegben, 28 °C hőmérsékleten 7-10 nap alatt megindul a kelés. A csíranövényen jól elkülöníthető a főgyökér és a későbbi gyökérágak fiatal képletei. A paprika csíranövény két sziklevéllel fejlődik, ezek alakja fajtabélyeg. Gyökérzete erőteljes orsógyökeret fejleszt, melyből az oldalgyökerek egyenletesen elosztva, két szemközti sorban fejlődnek ki (diarch gyökérzet). A fejlett paprika gyökérzete sűrű bojthoz hasonlít. A hajtásrendszer a kifejlett állapotban alul fürtös, felül bogas elágazású, amely a csúcsban többes vagy kettősbogban ágazik el. A termesztett fajták hajtásrendszerük alapján két típusba sorolhatók, eszerint folytonos növekedésű és csokros (determinált) alakokat különböztetünk meg. A levelek nagysága, alakja sokféle lehet, amely egyben fajtabélyeg is. A hajtásokon fejlődő levéltömeg mennyisége is eltérő a fajták és hibridek tekintetében. Általános alakja lehet tojás vagy lándzsa alakú. Felülete sima, ép szélű, levélnyéllel csatlakozik a szárhoz. Virágai egyesével, mindig az ágvillákban fejlődnek. Színük általában fehér, de lehet sárga és lila is. A Magyarországon termesztésbe vont paprikák virágzata öntermékenyülő. Termése változatos alakú, felfújt bogyó, rendszerint sárgás-fehér vagy zöld színű, éretten piros. A termés részei a termésfal, a központi oszlop a magokkal, rekeszfalak, csésze és a kocsány. A biológiailag érett bogyó értékmérő mutatói a vitaminok és a karotinoidok mellett a szénhidrátok, melyek túlnyomó része fruktóz.

A paprika legjobban a könnyen melegedő, laza szerkezetű, tápanyagban gazdag csernozjom, barna erdőtalaj, vagy kötött réti talajokon fejlődik, de kielégítő a fejlődése a kötöttebb talajokon is, amennyiben a megfelelő talajlevegőzöttséget biztosítani kell. A konténerben perlit közegben, kőgyapoton, kókuszrostban vagy nyárfa hasítékon történő hajtatása esetén is folyamatos fejlődéssel bír. Termesztő-közeg igénye tehát sokrétű, de magas igényű. A talaj mésztartalmát tekintve a paprikatermesztéshez optimális talajok 1-5% közötti CaCO3 szinttel rendelkeznek. A paprika Ca2+ ionként veszi fel. Az elem felvétele igen szűk hőmérséklet határok között valósul meg 20± 2 °C között. Ezért a nyári hajtatási időszakban a gyökérzóna és a lombfelület hűtése célszerű. A paprika tápanyagigények mennyisége fajtatípusonként változik, de az alapvető fejlődési szakaszokban megegyező. A nitrogén a vegetatív (gyökérzet, levélzet, szár), valamint a generatív (termés) részek fejlődése idején egyaránt szükséges. A gyökérzet fejlődésében a felvett foszfor mennyisége is jelentős szereppel bír. A termés minőségét meghatározó cukrok (fruktóz, glükóz), illetve színanyagok (karotinoidok) koncentrációját a kálium alakítja ki. A makro- és mezoelemek mellett a mikroelemek szerepe is azonos. A vas, a réz, a cink leginkább a fotoszintézisben résztvevő enzimek munkáját segítik.

 

A paprikatermesztés fontosabb munkafázisai

I. vetés: A fajta kiválasztását követően a magok vetésére kerül sor. A talajon történő hajtatás esetében ezt egy erre a célra alkalmas műanyag rekeszben végezzük el. A magvak kelésére legalkalmasabb a finomra rostált tőzeg, esetleg tőzeg-homok keverék. Biztosítanunk kell a keléshez szükséges hőmérsékletet (fajtától függően 28-30 °C), valamint a kellő fényt és vizet. A kelés 7-10 nap alatt megtörténik. A kétszikű csírák számából lemérhetjük a fajta csírázási erélyét. A tőzeg tápanyagtartalma fedezi a csíranövény igényeit, ezért plusz nitrogént nem kell adagolni. A fekete láptőzeg pH értéke közel semleges, ezért a kissé savanyú balti tőzeghez 1:10 arányba keverése célszerű. A jobb gyökeresedés érdekében alacsony koncentrációban foszforoldat bekeverése eredményes lehet. A kőgyapotos hajtatás esetén a csíráztatás egy speciális kőgyapot sejtben történik, a megfelelő tápoldatozás mellett.

II. palántanevelés: A csíranövényeket 4X4 cm-es tápkockákba helyezzük át (pikírozás). Amennyiben tálcás rendszerben vagy már azonnal tápkockába vetünk, ez a munkafázis elmaradhat. A palánta hőigénye ebben az időszakban már alacsonyabb 24 °C. A szabadföldre szánt palántáké max. 20-22 °C (pl. cseresznyepaprika). A kiültetésre szánt palánta jól fejlett gyökérzettel, legalább hurkapálca vastagságú szárral és 5-6 sötétzöld színű levéllel rendelkezzen! Kiültetés előtt a palántákat nem árt az előző éjszaka edzetni. Az oltott palánták tápanyag-hasznosulása, illetve ellenálló képessége akár többszöröse is lehet a saját gyökerén neveltének (pl. snooker, szentesi cseresznyepaprika alanyok). 

III. növényápolás: A kiültetett palánta termesztési igényeit a termesztő-berendezésekben mesterségesen kell biztosítanunk. Öntözésre legalkalmasabb a csepegtető hálózat alkalmazása. Ez rendkívül gazdaságos megoldás, ugyanakkor azonnal a gyökérhez juttatja a vízben feloldott tápelemeket. A szabadföldi termesztés során a vízigény kielégítése igen nagy problémát vet fel. A talaj takarása fóliával vagy szalmával nagymértékben csökkenti a talaj párolgását (evaporáció). A szabadföldi bakhátak elősegítik a gyökérzet minden irányba történő kifejlődését, ugyanakkor védik a túlmelegedéstől. A kőgyapot kocka sajnos gátat szab a paprika gyökérzetének térbeli kialakulásában, emellett a rajta lévő nylon miatt nyáron túlmelegszenek a kőgyapot kockák, amely tápanyag-felvételi zavarokhoz vezethet. A Nap égető hatása ellen a nyári hajtatási időszakban a hálóval vagy festéssel való árnyékolás elengedhetetlen. Ez megvédi a növényt a napsebektől, illetve csökkenti a kalciumhiány kialakulását. A kötözés és a kacsozás elősegíti a növény hajtásrendszerének fejlődését, ugyanakkor kialakítható a vegetatív-generatív egyensúly. A gyomtalanítást lehetőleg mechanikus úton végezzük el. A paprika gyomnövényei akár 40%-ban is elszívhatják a növény elől a tápanyagokat, valamint különböző gombabetegségek és kártevők vektorai is lehetnek.

IV. növényvédelem: A termesztés során fellépő károkozók elleni védekezés lehetőleg környezetbarát, biológiai módszerekkel történjen. A palántanevelőben már a Rhyzichtonia solani gomba által előidézett palántadőlés komoly veszteséget okozhat. Ez ellen alkalmazzunk a Trifender készítményt. A szúró-szívó szájszervű kártevők közül a levéltetvek, a tripszek és az atka megjelenésére lehet leginkább számítanunk. Ajánlatos ellenük a folyékony káli-szappanos oldat permetezése vagy a természetes ellenségeik betelepítése. A gombás eredetű megbetegedések is veszélyeztethetik a paprikatermesztés sikerét. Ezek közül kiemelkedő a lisztharmat (Leveillula taurica) fertőzése. Alkalmazható ellene az azoxistrobin hatóanyag, de igen nagy védelmet nyújt ellene a szentesi cseresznyepaprika alanyhatása is (esetleg a kettő kombinációja).

 

Néhány gondolat a fűszerpaprikáról

A fűszerpaprika egyaránt termeszthető szabadföldön, illetve fűtetlen hajtató-berendezésben talajon. A fűszerpaprika kőgyapotos termesztésének ötlete már felmerült Szentesen, de a piaci viszonyok ezt nem tették nyereségessé. A fűszerpaprika legfontosabb értékmérő tulajdonságai a szín- és íz anyagokban rejlik (kapszantin, kapszorubin, violaxantin, kriptoxantin, beta-karotin, zeakarotin és a lutein). Nagyon fontos az őrlemény keseredés mentessége, illetve a színanyagok koncentrációja. A termesztés paramétereit a táblázat tartalmazza!

 

1. táblázat: A fűszerpaprika termesztése és hajtatása

 

Helyrevetéssel

Palántázással

vetés ideje

április közepe

március vége

vetőmagmennyiség

6-8 kg/ha

3,5 kg/ha

vetésmélység

3 cm

8 cm

ültetés

-

május vége

állománysűrűség

600 ezer növény/ha

250 ezer növény/ha

sor- és tőtávolság

40-50x25 cm

50-70x25 cm

 

 

2. táblázat: Az étkezési paprika hajtatása

 

Palántázással

fűtött termesztő-berendezésben

Palántázással

fűtetlen termesztő-berendezésben

vetés ideje

I. december vége

II. július vége

február vége

ültetés

I. március közepe

II. szeptember közepe

 április közepe

állománysűrűség

4-6 növény/m2

4-6 növény/m2

sor- és tőtávolság

40x25-30 cm

40x25-30 cm

 

  

Dr. Lantos Ferenc PhD

docens

Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar

 

Agrometeorológiai előrejelzés
2018. január 4. - január 10. közötti időszakra
RÉSZLETEK