A nők is találják meg helyüket a juhágazatban - 2018. 10. 24.
Agrárhírek

„Kerítsenek a juhásznak feleséget!” – hangzott a felszólalás a NAK egyik tavaly nyári juhos rendezvényén, a megszokott kérdések sorát megtörve. Csend, fejfordítás, némi mosoly és csodálkozás voltak a jelenlévők első reakciói. Pedig jobban belegondolva és összefüggéseiben nézve pontosan a problémák közepébe talált a kérdés!

A juh- és kecskeágazat rengeteg problémával küzd. Az alacsony jövedelmezőség és a gazdálkodók öregedő korösszetétele miatt nem csak Magyarországon, de szerte Európában is veszélybe kerülhet a kiskérődző-ágazat működtetése. A juh- és kecsketenyésztő gazdálkodók átlagéletkora növekszik és hiányzik a generációk közötti ismeretátadás, ami akadályozza e két ágazat zökkenőmentes működését, amely azt eredményezi, hogy a jövőben a szakértelem és szaktudás hiánya miatt az ágazat sebezhetővé válik. Meg kell erősíteni tehát a generációváltást ahhoz, hogy garantálni lehessen az állattenyésztés e formájának túlélését és meg lehessen akadályozni a számos vidéki területet érintő gyors ütemű elnéptelenedést, ahol hiányoznak az alapszolgáltatások és a családoknak nyújtott támogatások. Ami különösen a fontos, ám gyakran láthatatlan munkát végző nőket sújtja. El kell kerülni, hogy a juhászszakma tovább öregedjen – a korösszetétel már most is kedvezőtlen, a 60 évhez közelít –, amely a jelenlegi termelési rendszerből és életmódból fakad, s amelynek eredményeként egyre nehezebb a juhászok párválasztása.

Ezért olyan programok kidolgozására lenne szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy e különleges és értékes foglalkozást folytató férfiak mellett a nők is megtalálják a helyüket az ágazatban. A nők társadalmi helyzetét segítő intézkedéseknek tehát erre a területre is ki kellene terjedniük. A jelenlegi helyzet ismeretében nehezen hihető, de ez az ágazat kedvező környezetet és lehetőségeket kínálhatna azoknak a fiatal férfiaknak és nőknek, akik emberi léptékű, például kisebb tőkeigényű, de jó szervezettségű gazdálkodási struktúrákban szeretnének mezőgazdasági vagy ahhoz kapcsolódó élelmiszer-feldolgozó munkát végezni, akár csoportos, kölcsönösen segítségnyújtásra és közös eszközhasználatra szerveződött vállalkozásokat létrehozni, vagy más – távolról végezhető – munka (programozás, adatrögzítés stb.) mellett.

De ehhez nagyon sok mindenben kell még előrelépnünk. Ez európai és így a magyar juh- és kecsketenyésztés szezonális jellegű, eltérően a világ néhány más régiójától, ahol az év egészében lehetséges a teljes tenyésztési és termelési ciklus fenntartása, és ez az erősen szezonális jelleg a gazdálkodók és termelők számára gazdasági bizonytalanságot okoz. A juh- és kecsketenyésztő gazdaságok elsősorban külterjesek, aminek következtében közvetlen kapcsolatba kerülnek a vadon élő állatokkal is.

Településen kívül fekszenek, messzebb az iskolától, az egészségügyi intézményektől, a boltoktól, a kényelemtől, a család mindennapi életéhez fontos szolgáltatásoktól, hogy tovább ne is folytassuk a felsorolást. Előzőek mind rámutatnak arra, hogy a juhászatot nem csupán szakmának vagy hivatásnak kell tekintenünk, de életmódnak! Életmód, ami a jelen körülmények között kevesek számára vonzó, így a juhtenyésztők számára komoly nehézséget okoz, hogy szakképzett – sőt, akár szakképzetlen – munkaerőt találjanak. A juh- és kecsketartó gazdaságok létesítése és fenntartása nem lehetséges anélkül, hogy stabil jövedelmet biztosítanánk az állattenyésztőknek. Szükséges tehát, hogy átgondoltabb – infrastrukturális, szociális, pénzügyi és szakmai – támogatást nyújtsunk az e tevékenységet már végzők és majd megkezdők számára a gazdaságok létrehozásához és átvételéhez egyaránt.

Az ágazati tényezők mellett pedig komolyan vegyük figyelembe a nőket és a női munkavállalókat képviselő szervezetek által feltárt általános, konkrét problémákat is, főleg olyan intézkedéseken keresztül, amelyek javíthatják a nők ágazatban játszott szerepének láthatóságát, erősíthetik tulajdonosi vagy társtulajdonosi jogaikat, valamint létrehozhatják a családok támogatásához szükséges szolgáltatásokat. Olyan konkrét programokat kell kidolgoznunk, amelyek lehetővé tehetik, hogy a nők elhelyezkedhessenek ezekben az ágazatokban, mivel kizárólag ez segítheti elő kellő mértékben a szükséges nemzedéki megújulást, valamint a juh- és kecsketenyésztés családi vállalkozásként való megőrzését. Tipikusan ilyen lehet a minőségi élelmiszer-feldolgozás.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői már a fentieket is figyelembe véve dolgozták ki – Erdős Norbert EP-parlamenti képviselővel közösen – azokat a javaslatokat, amelyek a tenyésztők tevékenységének könnyítését, a felesleges adminisztratív akadályok lebontását és a juh- és kecskeágazat célirányosabb támogatását célozzák. Javaslataink szinte kivétel nélkül bekerültek az Európai Parlament nemrég elfogadott állásfoglalásába az ágazat jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól.

(NAKlap, 2018. októberi szám)

Agrometeorológiai előrejelzés
2018. november 16. - november 22. közötti időszakra
RÉSZLETEK